neked a csend
túl üres túl fehér
amolyan zajhiány
repedésein csak
félhangok férnek át
olcsó melódiák
néhány tétova dallam
egy ne-mondd-ki soha-nem-elég
de egyetlen falshang
már fület sért
nekem a csend hangos
mint a tavaszi hajnalok
vagy tóparti zsongás
meggyötrően gyönyörű
gyermeki kacagás
neked az már néma
a zenekart sem hallanád
csendemben játssza
a rapszódiát
12 hozzászólás
Szia Évi! 🙂
Tetszik a két gondolkodásmód összehasonlítása. A központozás elhagyása szintúgy nyerő nálam, suhantam és élvezkedtem.:)
Na jóóó, mindez öt évvel ezelőtt szaladt ki belőled. Kíváncsi vagyok arra, hogy mi változott és érlelődött benned azóta. :)))
Hát várom azt, hogy a megjegyzésbe a 2012 kerüljön. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Szia Kankalin:)
Valóban,a vers két ember közti szakadékról szól:) és igen, már kb.két éve nem írtam, talán azért jöttem az oldalra, hogy töltekezzek:). Azokat a verseimet szedegetem össze, amit jónak tartok és persze javítgatom:). Ezt a verset anno egy irodalmi esten, színész adta elő:)(a reklám helye:)), igaz, most változtattam a végén egy picit, és persze nem tudom, hogy miért is jutott ez a vers az eszembe:)
Örülök, hogy tetszik.
Üdv: Évi
Jó ,éles a kontraszt…Látom te is szereted a csendet.
Én is már várom mikor jönnek az újak, addig is csodálom a régieket…
Ez nagyon tetszett!Gratulálok hozzá!
Üdv:Pityu
🙂 köszönöm, Pityu:)
Kedves Évi!
Nagyon jól kiütközik a két vsz., gondolok itt az ellentétre. Mert a csendnek bizony hangjai vannak, nem üres, tétova semmi. nagyon jó, olyan Kevis. 🙂
Üdv,
A.
Köszönöm Andrea, igen ez kevi kezdeti korszakából való:)
Üdv: Évi
Szépen lencsevégre kaptad a csendet, akár egy "gyermeki kacagást".
Szeretettel
Emese
:)) Emese köszönöm!
Évi
Gyönyörű vers! Jó a kontratsz! 🙂
Szeretettel: Annie
Köszönöm, Annie:)
Tetszett! Bizony a csend sem egyforma! Sőt!
szeretettel-panka
Panka, örülök, ha tetszett:)