Hogy mit szeretnék most nagyon?
Kiszállni az ablakon,
A magasba emelkedni,
Mosolyogni, énekelni,
Ölelni az eget, a földet,
Csodálni a kéket, a zöldet,
A Holdat nézni éjszaka,
Fényénél repülni haza.
De hogyha te nem vagy ott,
Leesnek a csillagok,
Sírás lesz a nevetésből,
Fekete az ég kékjéből…
8 hozzászólás
Én néhol a szótagszámot nem érzem tökéletesnek, de ettől függetlenül tetszik. :)az utolsó versszakot nagyon jól el lehet képzelni.
szia
A második versszak tetszett a legjobban, de egészében véve is jó!
Kössz a véleményeket…
🙂
Nekem is nagyon tetszik, szépen ível, és a rímek is jól kapcsolódnak.
Gratula!
Nagyon kedves ez a vers! Átjön az a finom,szerelmes hangulat, amit egy kapcsolat magával hoz, s a fájdamat, ha nincs velünk,akit szeretünk. Jó volt olvasni!
Kösz!
Örülök, hogy tetszett!
Szép kis versike, Grat:)
Egyszerű és mégis tartalmas vers! Gratulálok! 🙂