Ne félj, nem akarok én semmit
vagy csak nagyon keveset
nem hordok szívemben átkokat
gyógyulatlan sebeket
Nem marcagolom önmagam
még van cél és értelem
voltam boldog és szerelmes
éltem néküled is az életem
Nem könnyezek az elmúlt világom
összedölt szivárvány álmain
nem álmodok veled terveket
csak a dallamaim hallgatod némán
amit egy ócska gitáron pengeteg
Ne félj nem akarok semmit
nem lopom meg a szívedet
nem is tudlak igazán szeretni
hiába nem gyötröm lelkedet
A szép szavak határán megállok
szerintem férfias etiket
nem láttuk soha egymást
csalnak a szavak, csalnak a képek
hamis az álmodó képzelet
Mondd hát édes netbarát
akkor köztünk mi lehet?