Nem édent akartam

Nem édent akartam én, csak békét,
nem tükörsima utat, csak csendeset,
de elmaradtak mögöttem a kedves,
békés korok, tájak, néma kévék…

Nem tűzforró szerelmet akartam,
csak csendes otthont és nyugodt tűzhelyet,
hol tányérlámpa lóg az asztal felett,
régi padot a dió fa alatt.

Nem is olyan sok ez, én is tudom,
de nincs a világ fájdalma vállamon,
csak mert az ígéret puszta szó maradt,

s abból a tavaszból virág nem fakadt.
Talán a sorom ily üres, hordozom,
nosza, vágjatok fát a hátamon…