Emlékszel,amikor kezed ütésre lendült és az arcom fogta meg?
Azóta is őrzöm az ajkam fölött azt a vékony, de fájó sebhelyet.
De nem haragszom rád.
Emlékszel,amikor fellöktél és én a friss-latyakos hóba estem?
Pedig benned akkor csak egy kis emberség-szikrát kerestem.
De nem haragszom rád.
Emlékszel, amikor buli volt és felöntöttél egy kicsit a garatra?
Akkor volt, hogy az asztallal együtt, engem rántottál magadra.
De nem haragszom rád.
Emlékszel,amikor a jövőnkről próbáltalak téged faggatni?
Amikor az ágyad felé próbáltál elég durván rángatni.
De nem haragszom rád.
Emlékszel, hogy sírtam,amikor bilincsben vittek a házunk elől el?
Képzeld! Akkor én voltam aki hívta őket, én adtalak akkor fel.
Ugye nem haragszol rám?
27 hozzászólás
Áááá, ez nagyot üt! 🙂
Először amikor olvastam az első 3 verssszakot azt mondtam volna, hogy ennyi sérelem ért, és mégse haragszol rá? Így a nem haragszom rád inkább pont az illető szembesítése lenne azzal, hogy miket tett meg Veled. Ezzel az utolsó versszakkal viszont a mérleg nyelve átbillenik a másik irányba… Csak ugyebár, azt nem tudni, hogy középen áll-e meg… Ügyi :), grat: Gyémánt
Tádáááám!Köszönöm,hogy pozitívan értékelted…ugye ez pozitív???:)))
Igen, az hát, miért nem érezted? :))
Deeeeeeeee!!!!!!!!!!
Huh! Ez a vers tényleg ütött. Olvasom-olvasom… aztán egyszer csak bummm… Ugye nem? Bár a nyelvezete nem éppen nekem való, de tetszik! Kíváncsi lennék mi járt a fejedben, mikor ezt írtad.
Az az igazság,hogy szerencsére szószerint ez nem történt meg velem.Amikor írtam,akkor pedig csak az járt a fejemben,hogy ne fogyjon ki a tollam!:)Igazából ha írok,akkor bekattanok egy kicsit és nem érdekel más.
Na igen, ütős a vége. Tetszik az egész vers szerkezete, a 2 sor + a refrén. Talán csak a túl hosszú, akadozó sorok zavaróak egy picit, talán másként fogalmazva őket rövidíthettél volna rajta, hogy az olvasó felvegyen egy ütemet.
Így végigolvasva viszont egyre kevésbé érdekelt a forma…
Florilla, neked komolyan foglalkoznod kellene a költészettel, mert a tehetség ott bújik benned, csak meg kell találnod. Gyémánt-kereső igazi gyémántot lelt itt. :)))
Amit tanácsolok: olvass sokat másoktól, és próbálj meg csak úgy spontán, behunyt szemmel megfogalmazni az érzéseidet, kötött szerkezet és rímek nélkül… ha sokat olvasol, később a rímeid is tisztábbak lesznek.
Csak így tovább, és remélem, nem sértenek egy másik amatőr tanácsai. :)))
Hú, ez gyilkos..
🙂
Ott van
🙂
B. Csabával teljesen egyező véleményen vagyok…:)
Uhhh… Ez egyszerűen… Ütős! Ez piszkosul jó, hogy a fenébe találtad így ki?
Grat!
Kini.
Óóóóóóó!Hát csak úgy jött!Köszönöm,hogy véleményeztél!!!pusszantalak
Szia!
Elolvastam a verset, és láttam, hogy mennyien írtak hozzá, gondoltam kihagyom. No de egy ilyen verset nem lehet vélemény nélkül hagyni!:D Fantasztikus, hát a vége akkorát ütött, hogy még mindig szúr a mellkasom. Gratulálok!!!
Na igen !
Csatlakoznék a többiekhez…
Lépésről-lépésre szorít a versed egyet a torkomon, ahogy haladok
versszakról versszakra.
Már a közepénél lehet sejteni a csattanót, s amikor megtörténik…
klassz, üdv.: leslie
köszönöm,sokat jelent,hogy ennyien olvastátok…majdnem megesett velem,csak egy kis költői túlzással turbóztam fel…:)
Sajnos az én családomban ez szinte szó szerint megesett 🙁
A versed éppen ezért nagyon szíven talált!
Üdv! Hanga
Sajnálattal olvasom,hogy ilyen helyzetet kellett megélned. Azt reméltem,hogy csak elgondolkodtat a vers,nem pedig emlékeket idéz fel…:(
Semmi vész, elég zűrös a családom, illetve a két generációval előttem járók voltak csak azok szerencsére. De ihletet is adtál egy röpke novellához, mert ezt a témát még nem írtam ki magamból, úgyhogy köszönöm a “felidézést”!
Jó, jó, nagyon jó.
Először én is arra gondoltam, hogy nem írok kommentet, de nem
tudok szó nélkül elmenni mellette.
Végtelenül tetszett. Most is azt mondom, nagyon tehetséges vagy.
Gratulálok.
Kedves Florilla!
Most olvastam először Tőled, de már tudom, hogy nem utoljára. A mondanivaló kemény, a vége ütős, a rímek simulnak.
Nagyon tetszett a versed, ajánlottalak is már valakinek, hogy olvason Tőled!
Gratulálok!
Vipera
Köszönöm szépen az ajánlást, és a gratulációt!Nem gondoltam,hogy ilyen sok író/költőtársnak tetszeni fog!:)
Szia!
Az ajánlás bevált, szerintem is nagyon-nagyon jól sikerült! Szörnyű témát dolgoztál fel szörnyen jól! 🙂
Megdöbbentően fájdalmas téma, megdöbbentően jó versben! Mindent elmodtak előttem.
Szívből gratulálok!:)
köszönöm szépen!:)
Kedves Florilla!
Ez nem semmi! Értesz hozzá, hogyan fokozd a feszültséget… és hogyan oldd fel:) Remek vers!
Üdv: Borostyán
Kedves Florilla!
Illik vagy nem illik szerintem ez egy remek vers. Engem megcsapott a hangulata 🙁
Jól tetted szerintem, hogy leírtad.
Üdv: Ági