Nem kell az élettől semmi,
Csak nyugodtan megpihenni,
Feledni a napi dolgokat és
Pihenni a föld alatt, habár azt sem.
Inkább porrá lenni és széltől
Szétfújva szerte szállni,
Hogy még írmagom se maradjon…
Senkitől se búcsút venni,
Szépen csöndben felszívódni,
Életetekből kilépni, ezt akarom!
Nem kell semmi!
By Vörös Démon
3 hozzászólás
Hát most én is így érzek…
Rettentően fájó ez a vers, de ugyanakkor nagyon jól sikerült!
De nagyon fájdalmas emlékezned, ezért nem írok ide mást.
Kedves Theia!
Remélem az érzéseid kicsit javultak már.Nekem már ezy kicsit könnyebb, mert aki okozta, megpróbál segíteni rajta és az idő is talán segít.
Üdv: démon
Értem. Az idő valóban sokat segít, enyhíti a sebeket. Köszönöm, kicsit már tényleg javultak az érzéseim.