Nem tudni azt, hogy mit hoz a holnap,
túl sok jót nem is várhat az ember,
köszönhető a döntéshozóknak,
annyi lehet gondja mint a tenger.
Ember embernek farkasa tudjuk,
ezt az évszázadok bizonyítják,
pénzsóvár tetteik majd mi szívjuk,
miközben hazugságaik szórják.
Lám mindig egymással kapunk hajba,
mi vesszünk rajta, ez az ő tervük,
ők meg jót röhögnek a markukba,
emberek ezt többé ne engedjük!
5 hozzászólás
Kedves Rita!
Jól kátod ,nem tudjuk mit hoz a holnap!
Talán soha ,vagy csak nagyon ritkán
volt ilyen bionytalan a helyzat a világon!
Mit hoz a holnap?
Erre tényleg csak ezt lehet
felelni:´nem tudni´!
Gratulálok!
Szeretettel:sailor
Legyyeb száp napod!
Kedves Sailor!
Örülök, hogy rád mindig lehet számítani. Igazából, ha egy ember olvassa is el a gondolataink, már megérte megírni.
Szomorú, hogy egyre több politikus áll a háború pártjára, ami éhezést, szenvedést, gyászt, pusztulást okoz. Nekik nyilván megéri, ők nem áldozzák fel saját magukat. Hol van már az az idő, amikor a “vezér” a csapat élére állt. Ezek biztonságos környezetben “okoskodnak”, messze a háború zajától. jajától. Árulók és Judások, de a nép adott lehetőséget nekik, hogy ellenük tegyenek. Jó lenne felébredni és ezeket kiküldeni a harctérre, hátha változik az álláspontjuk.
Szeretettel: Rita 🙂
Kedves Rita!
Maximálisan egyetértek veled!
Szeretettel: Zsuzsa
Kedves Zsuzsa!
Nagyon szépen köszönöm az olvasást, örülök, hogy egyet értünk.
Szeretettel: Rita 🙂
Kedves Rita:)
…….mint egy forradalmi induló olyan ez a vers.
Tűpontosan ábrázolod a bizonytalanságban élő-félő társadalmat melyből már a remény is kihalt, a hazugságot, manipulációt, pénzsóvárságot hogy az utolsó mondatba kitörjön belőled a lelkesítő felhívás:”emberek ezt többé ne engedjük!”
Kiáltvány-szózat ez a néphez. Kívánom hasson!
Mély elismeréssel és körülölelő szeretettel:
Napfény