Hogy az én kezem ki vezérli,
ha verset írok, nagy titok.
Új csodákra érzek, vagy régi
rozsdás nagy kapukat nyitok,
ahonnan ódon hangulattal
lelkembe szivárog a láz,
szívemre ül lanttal az angyal,
mellemen száz ördög bokáz,
én nem tudom. Szállok a légben,
könnyű vagyok, mint tollpihe,
nem alszom és nem vagyok ébren,
és nem emlékszem semmire.
Talán néhány kóválygó ősöm
készsége bennem él tovább,
talán akiknél itt a földön
sem vagyok mindig ostobább,
lehet. Ám a sorok íródnak,
tülekednek egymás alatt,
értelme támad minden szónak,
és összeáll a gondolat.
Úgy tör elő versem, mint vulkán,
forró lávát, s tüzet fakaszt.
Csodálkozom. Hiszen nem tudnám
máskor leírni ugyanazt.
Nem tudom, kié a versem
By grendorf
9 hozzászólás
De jó is, ha valakinek könnyen megy a jó vers írása…
Kinek így, kinek úgy, de a kezedet a Te fejed, gondolataid vezérlik mégis.
Ha az eredmény jön, édes öröm az.
Köszönöm, Irén, kedves soraid. Az írás az készség dolga, van akinek könnyebben megy, van akinek nehezebben. Azt gondolom, hogy ez mindegy is: a végeredmény a fontos!
Kedves Grendorf!
Nagyon jó vers.Összességében tetszik.Gratulálok!
Üdv:Ági
Kedves Ági!
Köszönöm a gratulációt. Örülök annak, hogy versem nálad tetszésre talált. Lesz kedvem a következőhöz! 🙂
Szia grendorf! 🙂
Először üdvözöllek a klubban, méghozzá kitörő lelkesedéssel, mert a verseid magas színvonalról tanúskodnak. Annak kimondottan örülök, hogy szonettet is írsz. Hogy kié a versed? Most már a mienk is. 🙂
Nagyon tetszik amiket feltettél, igényesek minden szempontból. Fogadd őszinte elismerésem mindhárom művedért!
Várom a következőt, kívánom, hogy sokan vegyenek észre, mert csemege minden sorod! 🙂
További szépeket kívánok neked és nekünk is, amikor majd olvashatunk! 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!
Olyan szeretetteljes fogadtatásban van részem, hogy a meghatottságtól nem is nagyon tudok mit írni. Nagy felelősséget raksz rám, hiszen nem adhatom alább.
"Kénytelen" leszek vállalni ezt a terhet. Igyekszem, hogy ne okozzak csalódást.
Köszönöm a bizalmat!
🙂 Hát ne is add alább, szerintem nem fogod! 🙂
Kedves grendorf!
Örülök, hogy megosztottad velünk ezt a kis elmélkedést, ami versként is tökéletesen megállja a helyét. Tetszik az írásod stílusa, a gondolatvilágod: van benne tűnődés, humor, lelkesedés.
Gratulálok és további jó alkotómunkát kívánok!
Szeretettel: Zsóka
Kedves Zsóka!
Köszönöm értékelő soraid, különösképpen azt, hogy tetszik a versem. Ez egy alkotónak létfontosságú muníció a további verseléshez.
Köszönöm a biztatást is!