Elbeszélő költemény
El ne feledjétek, ifjak és vének,
a múló időt megbecsüljétek.
Akkor kell rá vigyázni, ha itt van
még, s nem később, mikor már elillan!
Mert az időnek az a természete,
nem állhat meg, tovább kell mennie,
nem várhat tovább, mert
halad az idő!
Kis ember születik, tehetetlen még,
nemsokára gügyög, izeg-mozog,
majd felül, ismerkedik a világgal,
és mászik, a csörgőjével játszik…
Eszik-iszik, majd feláll és járkál,
s ha kikerül a ketrecből, ijesztő,
miket produkál.
Rohan az idő…
Saját kárán tanulja a kis ember
mik a teendői, míg óvodába kerül,
hol komoly feladatok várnak rája,
– nem azt tehet, amit szeret –
azok nagyon fontos feladatok:
megtanulni érthetően beszélni,
nem lehet várni, hiszen
sürget az idő!
Hétévesen gyerekek, mamájukkal
kézen fogva, iskolába kerülnek,
megtanulják a számokat, betűket,
karácsonyra már színes könyvből
felolvassák az ünnepi verseket,
megtanulják leírni a betűket
és szavakat, az idő nem vár,
siet az idő…
Kisiskola után nagy a feladat
elindulni, milyen pályára mehet,
hová iratkozzon? Választani kell
az ifjú-embernek, hogy életében
mit akar elérni, mi szeretne lenni?
Nagyon megfontolandó, merre lépjen?
Jól kell dönteni, mert
nem vár az idő!
Felnőtt lett az ifjú ember, nagykorú,
most is válaszút előtt áll, hosszú
útja előtt kilépett az életbe.
Munkát vállal, továbbtanul? El kell dön’tnie,
milyen lesz a felnőtt élete,
sorsfordulók előtt hogyan boldogul?
Nem lehet megállni,
sürget az idő!
Döntést hozott, főiskolát végzett,
a NAGYBETŰS életbe kilépett,
felnőtt fejjel sem könnyű kitalálni,
hol kap állást, miből él meg ezután,
volt-e értelme a sok tanulásnak?
Nincs könnyű sorsa fiatalnak-idősnek,
ebben nem ők döntenek, hisz’
nem áll az idő…
Van, kinek korábban kell döntenie,
hol lelhet rá olyan helyre, (ahol)
munka vár rá, miből megélhet ő
és a családja? Vár-e rá jó élet,
vagy a munkanélküliség réme, (vagy)
munkáért megbecsülés, babérkoszorú,
ki lát bele a jövőbe?
Szalad az idő!
Kinek kéne a hazában gondoskodni
kicsikről-ifjakról és felnőttekről?
Ébredjetek okos magyar emberek!
Az üresen futó időt állítsátok meg!
Senki ne szenvedjen kárt, innen el ne
meneküljön. A hazáért elhivatott
államférfit válasszatok meg!
Sürget az idő!
Legyen olyan elhivatott hazafi, (ki)
érti dolgát, nem saját érdekét keresi,
hanem mindjárt rendet teremt
az országban, s a népe jólétéért,
a haza felvirágoztatásáért küzd!
Úgy lesz elégedett a magyar nép!
Nem vár az idő!
Cselekedni kell!
42 hozzászólás
Drága Katám!…
Nagyon időszerű ez az alkotásod, az ember életútján mutatod be a az aktuális helyzetet, mert "sürget az idő" Remek gondolatok és a vastagon szedett sorok kiváló bölcsességek… Elismerésem: Lyza
Drága Lyza!
Köszönöm igazán kedves és mindig értékes véleményedet. Gizony, bizony, sok versemben írok ilyen értelemben. Valóban eljött az idő (no lám, ezt ki is felejtettem a sorok közül).
Mindig örülök jelenlétednek.
Szeretettel: Kata
Kedves Kata!
bevallom őszintén, tőlem távol áll, az ilyen tanító jellegű versezet, magamban tanmesének nevezem, de a kiemelések itt marasztottak, s a végén egészen belehelyezkedtem, és úgy vélem megértettem mondanivalód, állásfoglalásod.
cselekedni kell biza! szerintem versekkel is lehet…én azon vagyok…fogják még versem szavalni márc.15-én a Petőfi szobornál, s visszhangozzák majd a tömegek.
Üdv: Cal
Kedves Cal!
Lehet, igazad van, hogy "tanmesének" becézted, de vedd úgy, hogy korkülönbségünk erre talán már engedményt ad számomra. Ezért nem sértődöm meg miatta. Én verseimben a valós érzelmeimet szoktam megjeleníteni, s nem adok fel rejtett gondolatokat, rejtvényeket, hogy a saját gondolataimat az olvasó találja ki.
Köszönöm, hogy kifejtetted véleményed.
Utolsó teljes mondatoddal egyetértek, s ennyit idézek belőle: "még versem szavalni márc.15-én a Petőfi szobornál, s visszhangozzák majd a tömegek".
Eddigi ismereteim szerint – tehetséged megismerve – nem érzem túlzásnak, s kívánom Neked, teljesüljön kívánságod-akaratod
szeretettel: Kata
Kedves Kata!
Nagyon tetszenek bölcs gondolataid. Megfontolt, szépen átgondolt elbeszélő költemény ez, rámutat visszásságokra, hiányosságokra születéstől napjainkig. Igen, nagy gondok vannak az oktatásban is. Sokkal inkább versenyistállóra hasonlítanak az intézmények mint iskolára, ahová kedvvel, örömmel járnak a nebulók – ez most inkább rettegéssel jár, és a túlélésre kényszerít. A mai gyerekeknek nem élmény az iskola, ami még nekünk talán az volt… kinek joga ezt elvenni tőlük?… folytathatnám… egyetértek minden további gondolatoddal is.
Gratulálok a szépen összeszedett gondolatsorhoz.
Szeretettel
Ida
Kedves Ida!
Köszönöm megértő-hozzáértő véleményedet. Nagyon igazat adok abban, hogy ma az iskolások – s általában az ifjúság – helyzete nem irigylésre méltó, nem jelent számunkra élményt. Milyen más volt minden az én gyermekkoromban… Szerettem, nagyon szerettem iskolába járni. Bár – nem sikerült álmom – művészeti pályán képzeltem el tanulmányaimat és életemet, amit a háború akadályozott meg, mégis, az irodai munkát is megszoktam, megszerettem. Mindig arra gondoltam: ezt mások soha nem tudták megérteni.
Köszönöm kedves szavaidat, maximálisan egyetértünk.
Szeretettel: Kata
Kedves Kata!
Igen, cselekedni kell, mert az idő nem vár. Versed elgondolkodtató.
SzeretetteL: Eszti
Kedves Eszti!
Köszönöm, hogy nálam jártál.
Szeretettel: Kata
Kedves Kata!
Azt hiszem, az ilyen versek dobják fel a közvéleményt. Nagyon jól megfogalmazott, átgondolt, az egyszerűség jegyében megírt alkotás. Átolvastam csak a kiemelt sorokat. Tömör összefoglalója az írásodnak, ami kicsit életkép, kicsit kampánybeszéd. Örömmel vettem.
Üdv,
A.
Kedves Andrea!
Jól rátapintottál: a stílusom mindig az egyszerű, érthető beszéd. Arra viszont nem gondoltam, hogy kampánybszéd is lehetne. S arra sem készültm soha, hogy politikus legyek.
Bár a politikusok is viselkedhetnének úgy, hogy ne utálják meg őket. Köszönöm, hogy elmondtad észrevételeidet.
Szeretettel: Kata
Kedves Kata!
Bizony cselekedni kell! De vajon ki fog? A versed jó szándékot tükröz!
szeretettel-panka
Kedves Panka!
Igen, versemet jó szándék vezette. Mindig az jár az eszembe, hogy már nagyon ránk férne, ha valaki olyan állna élre, aki kivezérelné országunkat, bennünket a válságból, ebből a feneketlen mélypontból.
Köszönöm, hogy itt jártál.
Szeretettel: Kata
Kedves Kata!
Mint egy kiáltmány, az emberiséghez. 🙂 Fontos gondolatokkal ballagtál végig egy életen úgy, hogy minden kornak rávilágítottál a fontos teendőire.
Éreztem, hogy hangosan, tisztán és meggyőzően mondod.
Gratulálok!
pipacs 🙂
Kedves Pipacs!
Sosem szerettem szerepelni, de olyan jó lenne, ha valaki kiállna – mondjuk – egy erkélyre, s ott hangos szóval, szép lassan, érthetően elmondaná a gondolataimat a nagyközönség előtt. (Na, csak úgy eszembe jutott, nem gondoltam komolyan.)
Köszönöm, hogy elmondtad véleményedet.
Szeretettel: Kata
Kiadtad ám magadból az érzést!
Mintha egy emelvényen kiáltanák ki e sorokat, úgy elevenedett meg előttem a kép.
Van mit tenni, az biztos!
Gratula!
Barátsággal:Zsolti
Köszönöm Zsolti, hogy megérted, mit akrtam kihozni ebből. Én is azt hiszem, sőt, tudom, lenne mit tenni, csak ngyon soknak kellene ugyanazt vallani!
Köszönöm, hogy itt jártál és elmondtad a véleményed.
Szeretettel: Kata
Kedves Kata!
Az idő nem vár és Te sem vártál – nagyot léptél verseddel -, igy legyen! 🙂
Gratulálok, szeretettel: Klára
Kedves Klára!
Köszönöm elismerő szavaidat, de nem érdemlek különösebb dicséreteket, hiszen egyszerűen csak elmondom azt, amit gondolok.
Köszönöm azt is, hogy meglátogattál, mindig szívesen látlak
szeretettel: Kata
Szia Kata!
Én csak a saját generációm nevében beszélhetek. Nálunk az embereknek szerintem nincs jövőképe. Sőt a legnagyobb baj, hogy sokan arról is lemondtak már, hogy valaha lesz. Fontos, hogy fenntartsuk egymásban, de leginkább magunkban a reményt! Szóval nagy szükség van az olyan versekre, minta Tiéd!
Gratulálok!
Üdvözlettel:
Deiphobae
Szia!
Teljesen egyetértek azzal, amit leírtál. Én őszintén sajnálom a mai fiatalokat, hiszen az én unokáim is fiatal-felnőttek, most kezdenék "munkás-életüket"… De az nagyon lesújtó, ha a fiatalok már a reményükről is kezdenek lemondani. Ezt kellene megállítani, hogy ne süllyedjenek letargiába, s ne meneküljenek el innen…
De Te, soha ne veszítsd el hitedet a reményben! Mindig bizakodónak kell lenni!
Én a háborút és az utána következő súlyos terheket is átéltem, s mégis itt vagyok!
S most "csupán válság" van!
Olvasd el a nemrég' föltett másik versemet "Ha én gazdag lennék" – ennek ugyanott van folytatása, hogy mit tennék (persze, humorosnak is szántam a verset, de sajnos, sok igazságot rejt magában)
Köszönöm, hogy nálam jártál.
Szeretettel: Kata
Kedves Kata!
Szépen összefoglaltad egy ember életének a folyását. Az idő valóban nem áll meg, s nekünk döntenünk kell minden helyzetben. Csak remélhetjük hogy jól döntünk, s helyettünk jól döntenek azok is, akik minket irányítanak…
Gratulálok versedhez!
Szeretettel: Klári
Kedves Klára!
Egyezik a véleményünk. s drukkolok én is, hogy úgy legyen, ahogyan leírtad!
Szeretettel: Kata
Őszinte, tiszta érzésekkel leírt költemény. Sorsfordulók…emberi hozzáállás. Jó lenne már, ha meghallgatásra találna.
Gratulálok szeretettel: oroszlán
Köszönöm, Kedves Oroszlán, hogy meglátogattál és elolvastad a verset. Bizony, nagyon jó lenne, ha gondoltaink, érzelmeink meghallgatásr találnának.
Szeretettel: Kata
Kedves Kata!
Ez igen! Szépen kitettél elénk mindent ebben a versben. Nagy igazságok, nagy szavak. Kár hogy nem hallják azok akik tehetnének érte, és ellene. Mindenesetre Te mindent megtettél.
Remek vers, gratulálok.
Szeretettel:
Millali
Kedves Millali!
Köszönöm szépen, jólesnek szavaid. Bizakodjunk, hátha meghallja kiáltásom olyan valaki, aki talán tehetne is a megvalósításában.
Örülök, hogy ismét köztünk vagy!
Szeretettel: Kata
Kedves Kata!
Teljes szívemből szóltál.Remélem olyan ember is olvassa ezt a bölcsességet aki tud tenni azért hogy jobb legyen.Megint remekeltél.
Barátsággal:Eszter
Köszönöm, s örülök a véleményednek!
Szeretettel: Kata
Szia Kata! 🙂
Már az első két sorod elgondolkodtatott, hiszen az idő valóban múlik, osztogat és elvesz, tarol, alakít, viszont így is több marad, mint ami valójában kézzel fogható.
A kiemelt sorok végigvezetnek az emberré válás lépcsőfokain, kis körből indulva nagy egésszé válik a mondandó.
A záró sorral egyetértek. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalinka!
Számomra öröm, hogy meglátogttál. Köszönöm, hogy elmondtad a véleményedet.
Szeretettel: Kata
🙂 Számomra nagyobb öröm, hogy itt lehettem. 🙂
Jólesett. 🙂
Minden látogatásodnak őszintén örülök! 🙂
Nekem is jólesett. 🙂
Kedves Kata!
Mi is lesz, ha nem jól használjuk ki az időnket? Elszalad az életünk úgy, hogy nem bontakoztattuk ki, ami bennünk van. Akár az egyes emberről van szó, akár egy országról. Nagyon jól összefoglaltad a versedben. A feladatot is megmutattad.
Sajnos, amíg ez a választási törvény van, addig egyszerűen nincs lehetőség lecserélni az unalomig ismert politikai arcképcsarnokot. A választási törvényről meg nem lehet népszavazást kezdeményezni, erről törvényben rendelkeztek azok, akiknek ez az érdeke.
Judit
Kedves Judit!
Nagyon egyetértek Veled. Úgy van, hogy a százával hozott tv-kel alaposan bebástyázták magkat. Van erről egy versem, de azt ide föltenni nem óhajtom, mert a mennyiségről jól kifejtettem benne a véleményemet, és – természetem ellenére – olyan szavakat is használtam benne (saját használatra szánva a szöveget), hogy a számítógép képernyője sem szereti.
Szeretettel: Kata
Kedves Kata! Sokunknak nagy örömet szereztél írásoddal. Sajnos mint tudod, mi is ezzel küzdünk. Hiába tanult az unokám, el kellett hagyni a hazát. Vajon lehet még ezen változtatni? Az idő csak halad, a reménytelenség marad. Jó lenne elégedettnek lenni végre a magyarnak. Remek gondolatsor, nagyot alkottál. Üdvözletem Éva
Kedves Éva!
Köszönöm megértő szavaidat. Jól megérted gondolataimat.
Azt is köszönöm, hogy itt jártál.
Szeretettel: Kata
Szia Kata! 🙂
Számomra felrázóan tanulságos ez a versed. Hajlamos vagyok a halogatásra, mert azt gondolom, hogy az adott lehetőségekbőll a legtöbbet szeretném kihozni.
Ezért is araszolok egyet előre, kettőt hátra, aztán meg kettőt előre, egyet azért vissza is. 🙂
Az utóbbinál tartok most. 🙂
Az általad felvetett téma összetett, széles skálán mozog.
Egy dolog viszont visszatérő, az pedig az "idő".
Tudod, az a nagy baj velem, hogy másokra, avagy a hazára előbb gondolok, mint önmagamra. 🙂
Már jelezték, hogy ezen a sorrenden változtatnom kéne. 🙂
Versed ezeket a gondolatokat szülte bennem. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Nagyon kedves vagy, Kankalin, hogy ismét visszatértél a versemhez. Nagyon, de nagyon gyorsan nyargal az idő, szinte hihetetlen, milyen gyorsan elfut nekünk, velünk… Időnként végignézem az anyagomat, nekem is akkor került ismét a kezembe. De szeretem elolvasni, s ezen nem másítok. Mint látom, mások is jöttek, s olvassák.
Köszönöm az újralátogatást, bizony, igazad van, hogy a sok teendő miatt saját magunkat sem szabad elhanyagolni. Vigyázz magadra, mert gyakran úgysem számíthatunk másokra. Úgy elgondolkodom azon is, hogy azt mondják, akinek nincs gyereke, nagyon magára marad. De nekem nem az a véleményem, mert sokszor úgy éreztem, másokért éltem, s mégis… mégis magamra maradtam.
Köszönöm, hogy újra itt voltál: Kata
Valóban, az Idő nem vár, nem áll meg, s egy pillanatban benne van a múlt, jelen és jövő!
Kedves Kata, szépen, olvasmányosan, tényszerűen írtad le egy ember életútját a megállíthatatlan idő aspektusában. Az utolsó két versszak hazafias vetülete még dob is a mondanivalón, s formailag felhívja a figyelmet az utolsó versszakban az utolsó előtti sorba avanzsált türelmetlen Idő. 🙂
Szeretettel: dodesz
Kedves Dodesz!
Örülök, hogy újra itt voltál, s annak, hogy érdekelnek az irományaim. Nagyon foglalkoztat engem, az bizonyos, a hazánk sorsa, aggódom miatta. Igen, igen, a türelmetlen idő, ami elfut tőlünk. Pedig jaj, de szeretném, ha rendbe jönne minden. Köszönöm, hogy elmondtad a véleményed,
mindig szeretettel várlak: Kata
Drága Kata, most is szeretettel olvastam ezt a remek gondolatsort…
Bár eltelt azóta néhány év, de sajnos nem változott semmi, jobbra nem fordult… csak az idő vágtázik kegyetlenül…
Ölellek szeretettel
Ida
Drága Ida!
Örülök, hogy itt látlak, tudom, pihenned, gyógyulnod kellett. Köszönöm, hogy eljöttél és olvastad korabeli versemet. Az idő múlása pedig olyan gyorsan halad, hogy észre sem vesszük, szaladnak a napok és hetek… Telitalálat Nálad, hogy nem változik semmi, csak az idő vágtázik kegyetlenül…
Remélem már jól vagy, szeretettel ölellek: Kata