Némán sóhajt a borús ég,
útra keltem én már rég,
előttem a z egész világ,
mögöttem csak tiport virág.
Hová vihet a szerelem?
Talán már túl sok vagy nekem,
arcomon a bánat fája,
nyesetlen a koronája.
Lelket sebző rideg szavak,
elmentek a téli havak,
mégis remeg egész testem,
büntetsz miért beléd estem!