talán fagyoskodva épp egy koszos megállóban állsz
talán autóban ülve suhan melletted a táj
talán összepréselt ajakkal sírsz mert az élet fáj
hát minden éjjel az ég fekete palástját szaggasd
a lassan fogyó Holdat sikoltó szavakkal faggasd
őrízz bőröd mögött vigyázva míg újra nem látlak
őrízlek én is
némuló csendben
hiányzol
várlak
26 hozzászólás
Kedves Művésznő!
Mennyi szenvedély, mennyi vágy ebben a néhány sorban! Akkora töltése van, hogy hú.
A szilveszteri petárda ehhez képest csak egy halk pukkanás.
🙂
Gratulálok!
Húúúúúú! Ez valami csoda. Egy elválás és a végén szerelmes várakozás.
Nagyon sok érzelmet fejez ki a versed, igazán tetszett.
Nagyon boldog karácsonyt.
Üdv: József
Brúnóka, köszönöm, örülök, hogy így gondolod, engem már annyira feszített belülről, hogy ki kellett írnom 🙂
Kedves József, nagyon köszönöm, hogy olvastad és neked is békés karácsonyt!
Hanga
Hanga!
Ez gyönyörű! Köszönöm neked és egyúttal kívánok Boldog, Békés Ünnepeket!
Tündi
Csodálatos vers, kedves Hanga! kellemes ünnepeket!
Szeretettel: Rozália
Tündi, köszönöm és neked is békés karácsonyt!
Rozália, kellemes ünnepeket és köszönöm neked is!
Szeretettel:
Hanga
Nagyon szép érzésű vers, Hanga, nagyon mélyen megérintett. Jó volt olvasni.
aLéb
aLéb kedves, köszönöm, örülök, hogy így van.
Hanga
Telis-tele fájó, vad …és reményteli érzésekkel…
Nagyon szép!
Grat: Gy.
Gyömbér drága, nagyon köszönöm!
Hanga
szia Hanga!
Valóban némuló lenne?
Szerintem meg éppen kifejezetten kiáltó, hangosan kiabáló…
Ugyan a második versszakban némuló is, meg sikoltó is, tehát
szép és éles ellentmondás fedezhető fel, mégis az összkép
kifejezetten és határozottan hangos. Nézzük csak meg a kifejező
képeket: "koszos megálló,suhanó táj, sírás, az ég fekete palástjának
szaggatása…"stb., mind határozott, velős, hangos jelzés…
grat és ölelés
leslie
leslie, tudod, hogy neked mindig igazad van… köszönöm.
Hanga
Én is inkább a lendületes magával ragadó jelzőkkel illetném, semmiképp nem a némulóval.
Remek lett. 🙂
Köszönöm kedves Aiszisz, ezek szerint tudok némán üvölteni 🙂
Hanga
A néma üvöltést is utánozhatatlanul teszed.
Gyönyörű vers!!!!!
Kedves Hanga!
Nevezhetem ezt Nema kialtasnak? Mindegy milyen jelzövel illetem, mert összessegeben csodalatos.
Köszönöm, hogy olvahattam!
üdv.:
hamupipö
zsike, nagyon köszönöm neked!
Kedves Hamupipő, köszönöm a gondolataidat és az olvasást!
Hanga
Szió!
Szeretem a verseidet olvasni, s ezúttal sem kellett csalódnom benned! 🙂 Szép!
Ja, és külön ki kell emelni a tiszta rímeket, manapság már kuriózumnak számít.
Kk
Kedves Kk, nagyon köszönöm, nagyon örülök annak, amit írtál!
Hanga
Gyönyörű vers, köszönöm:)
Jessyrose
Jessyrose, szívből , szívesen 🙂
Hanga
Ez egy némuló fohász .. Nagyon szép ! Emil
Húúúú…ettől most "borsódzik a hátam" annyira jó 😀
…bocs, szia Hanga! Nem is köszöntem, annyira igyekeztem leírni… Nagyon tatszik!
Egyúttal szeretnék Tőled engedélyt kérni, hogy a verseidet – természetesen a nevedet feltüntetve, beilleszthessem a verses blogomba.
Előre is köszönöm 🙂
Üdvözlettel Dreaming
Köszönöm dreaming, köszönöm én is!
Illeszd csak nyugodtan, csak a nevemet "Várdai Erika – Hanga" formában tüntesd fel, köszönöm 🙂
Üdv!
Hanga
Az csak természetes – ahogy te szeretnéd…én pedig köszönöm a lehetőséget 😀
Üdv: Dreaming
Egyoladunak tünik a versed…ahol Te kivanod a masikat, mar majdnem rossz dolgokat kivansz neki ("Talan…egy koszos megalloban allsz"), mig a masikrol – a kivant szemelyröl nem tudunk meg semmit…ez erdekes igy, nem tudom hova tenni. Te varod öt, ö viszont "talan" mar mashol jar, s nem ter vissza…
A kepeid nagyon tetszettek, csak valahol a masik oldal erzesei Feled szamomra nem voltak vilagosak… 🙂 Igy most olyan felemasnak erzem az egeszet.
H.