Nézz rám és láss!
Omló zuhanás
mélykék kútba,
vak alagútba.
Nézz rám és félj!
Meleget ne remélj.
Fagyott szívem kő,
nincs benne erő.
Nézz rám és érts!
Feledj, s ne kísérts.
Utunk szétágazik,
lelkünk elkárhozik.
Nézz rám és szeress!
S többé ne keress.
Szerelmem tovább él,
de szívem már nem remél
9 hozzászólás
őszinte kritika: nagyon kifejező, átérezhető, szép… mint a hajnalcsillag!
🙂
Dalszöveg? nagyon jó! Erő van benne! dallamot keress hozzá talán. De így is megigézett ám! Büszke vagyok rá, Júliám, ragyog már a hajnalcsillagod!
Lenyúlták a hajnalcsillagom? aki így ír, arra büszkének kell lenni:))
Ó elnézést, köszönöm a hozzászólást xanaxa, most hogy így helyre lettem rakva!
Szia! Nagyon tetszik, erős első sorok, szerintem nagyon jól felépített mondanivaló. A második szakasz első sorában a felszólítás direkt harmadik személyre vonatkozik? Nekem inkább oda is a “Nézz rám és…” illene, formailag, tartalmilag egyaránt. De nem akarok belekontárkodni, bocs.
Üdv, Poppy
Szia! Köszi, hogy figyelmeztettél, elírtam azt a sort! Nézz rám akart lenni:) Köszi szépen: hajnalcsillag
Nem tudom mit mondanak majd a szakértők, nekem ez a versszak nagyon tetszett “Nézz rám és láss!
Omló zuhanás
mélykék kútba,
vak alagútba.” Ezért a négy sorért megérte megírni ezt a verset. Talán a többi versszakon még lehetne dolgozni, hogy még egyénibb legyen, de számomra ez a négy sor tökéletes.
Nekem az tetszik, ahogy feszülnek benne az ellentétek. A többit már megírták.
Üdv Hajnalcsillag: Tibor
Nagyon szép, minden versszakban van egy kis ellentmondás, és ettől izgalmasak a soraid:-) Örülök, hogy olvastalak!
H.