Nézz rám!
Kérlek! Csak nézz!
Úgy nézz, mint mikor először szorult össze szívedben az érzés,
Nem tudsz élni nélkülem.
Minden pillanat fájdalmát szemedben láttam,
Mely nem velem telik el.
Úgy nézz, mint mikor először futott rajtad végig a felismerés,
Szerelem dobbant ott bent.
Minden elkövetkező pillanat boldogsága csillogott szemedben,
Melyet együtt tölthetsz velem.
Úgy nézz, mint mikor ajkunk első bátortalan csókja után
Rám néztél vágytól zavartan.
Minden majdani elcsókolt csók ott égett szemed íriszén
Abban az első pillanatban.
Úgy nézz, mint mikor az első ölelésben arcomra pírt festett
Kezed felfedező kutatása.
Minden rezdülés ott égett bennem, mert már nem is néztem,
Vágyamra csuktam szempillámat.
Nézz rám!
Kérlek! Csak nézz!
3 hozzászólás
Nagyon vágyakozó, odaadóan szép szerelmes vers.
Hanga
(a 4. szakaszban lemaradt egy Z betű 🙂 )
Köszönöm. A szerelem mindenféléket írat az emberrel. Lassan két éve, hogy csoda az életem. Ica
Kedves Helen!
Ez nagyon szép.
Ági