Nincs mit mondanom.
Néma est, fáj, hogy szavam sincs.
Csak lelkem jajdul nagyot, hogy szóljon,
Van még, bennem él e drága kincs.
Mint a kéz,
Mely keres, ha üres a zseb, s nem talál,
Pénzt, egy rozsdás vasat sem, pedig minden érték,
Amikor oly közel már az éhhalál.
Keresem én a szót.
Szinte már bőröm karmolom,
Fáj a szív, a lélek csak jajgat, sír szegény!
De nekem nincs mit mondanom.