Mint az üveghegyeken lecsurgó felhőárnyak,
szétfolynak szavaid a fortyogó mocsárban;
azt hiszed, csókolnám bűbájos mosolyod,
mikor szád szélén bűzlő fekália pöszög'!?
Fekália pöszög? Mit is csinál?
Az eleje nagyon jól indult, valóban képtelenség, hisz az üveghegyen túl nem történik semmi rossz. Egyben paradox is.
Sajnáltam a keresztrím hiányát. A ritmus nekem úgy adta magát, hogy az utolsó sor is rímeljen, de így csak egy enyhe törést éreztem.
A 'pöszög' igét nem találtam jó választásnak, kilóg a szövegkörnyezetből.
Ettől függetlenül tartalmát tekintve jó a vers, bár azt gondolom, egy kis formai csiszolás nem ártott volna neki; ilyen rövid versben pláne feltűnőek ezek a hiányosságok.
Nagyon örülök a véleményednek! Egy kicsit azért sajnálom, hogy rögtön "lelőtted a poénomat" 🙂 Amiket kritikaként írsz, tökéletesen helytálló mind, azzal az apró kiegészítéssel, hogy ezek a "bakik" részemről teljesen szándékosak.
Ha olvasgatsz majd többet itt nálam, hamar rájössz, hogy a rím hiánya nem véletlen 🙂
Ahogy a szövegkörnyezetből kilógó, vagy csupán "furcsa", nem mindennapi szövegszerkesztés, vagy szóhasználat szintén elég jellemző rám 🙂 Így szeretek írni. Nem szeretem sem a sablonos, sem a rímek által keretekbe zárt költészetet. Élvezem, ha kilóg a sorból egy-egy versdarabka, vagy csupán furcsán fejeződik be egy-egy gondolat. Mondhatnám nem a "happy end" az én műfajom.
Mindenesetre nagyon hálás vagyok a szavaidért, azt hiszem kevesen értik ennyire ezt a néhány sort, mint Te 🙂
Van itt rím, csak szabálytalanul. Persze nem előírás, csak szerintem esztétikum, s azt gondolom, egy vers külsejében is hozzájárul ahhoz, hogy mit gondol róla (tovább) az olvasó. (De hát ez minden másnál így van.)
'árnyak – árban'. Egy szép a 4 sorból kettőben. Aztán semmi. Tehát szerintem vagy legyen, vagy ne legyen. Igaz, így valóban nincs keretbe zárva a rímmel.
Mindenesetre az tény, hogy igazán egyedi. Amit írtál ezzel kapcsolatban, az nagyon jó dolog, tehát tudatosan írsz, ebből azt a következtetést vontam le. Innen indul (számomra, nem tudományosan elfogadott tény) a költészet művészete.
Örülök, hogy örülsz a véleményemnek, annak ellenére is, hogy nem csak pozitívumokat írtam… 🙂
4 hozzászólás
Fekália pöszög? Mit is csinál?
Az eleje nagyon jól indult, valóban képtelenség, hisz az üveghegyen túl nem történik semmi rossz. Egyben paradox is.
Sajnáltam a keresztrím hiányát. A ritmus nekem úgy adta magát, hogy az utolsó sor is rímeljen, de így csak egy enyhe törést éreztem.
A 'pöszög' igét nem találtam jó választásnak, kilóg a szövegkörnyezetből.
Ettől függetlenül tartalmát tekintve jó a vers, bár azt gondolom, egy kis formai csiszolás nem ártott volna neki; ilyen rövid versben pláne feltűnőek ezek a hiányosságok.
Kedves Mandragoria!
Nagyon örülök a véleményednek! Egy kicsit azért sajnálom, hogy rögtön "lelőtted a poénomat" 🙂 Amiket kritikaként írsz, tökéletesen helytálló mind, azzal az apró kiegészítéssel, hogy ezek a "bakik" részemről teljesen szándékosak.
Ha olvasgatsz majd többet itt nálam, hamar rájössz, hogy a rím hiánya nem véletlen 🙂
Ahogy a szövegkörnyezetből kilógó, vagy csupán "furcsa", nem mindennapi szövegszerkesztés, vagy szóhasználat szintén elég jellemző rám 🙂 Így szeretek írni. Nem szeretem sem a sablonos, sem a rímek által keretekbe zárt költészetet. Élvezem, ha kilóg a sorból egy-egy versdarabka, vagy csupán furcsán fejeződik be egy-egy gondolat. Mondhatnám nem a "happy end" az én műfajom.
Mindenesetre nagyon hálás vagyok a szavaidért, azt hiszem kevesen értik ennyire ezt a néhány sort, mint Te 🙂
Köszönettel és szeretettel,
Jodie
Kedves Jodie!
Van itt rím, csak szabálytalanul. Persze nem előírás, csak szerintem esztétikum, s azt gondolom, egy vers külsejében is hozzájárul ahhoz, hogy mit gondol róla (tovább) az olvasó. (De hát ez minden másnál így van.)
'árnyak – árban'. Egy szép a 4 sorból kettőben. Aztán semmi. Tehát szerintem vagy legyen, vagy ne legyen. Igaz, így valóban nincs keretbe zárva a rímmel.
Mindenesetre az tény, hogy igazán egyedi. Amit írtál ezzel kapcsolatban, az nagyon jó dolog, tehát tudatosan írsz, ebből azt a következtetést vontam le. Innen indul (számomra, nem tudományosan elfogadott tény) a költészet művészete.
Örülök, hogy örülsz a véleményemnek, annak ellenére is, hogy nem csak pozitívumokat írtam… 🙂
Azt hiszem, még fogok nálad olvasgatni!
Kedves Mandragoria!
A hozzászólás akkor is pozitív, ha nem az… azt hiszem érted, mire gondolok 🙂
És köszönöm, hogy felhívtad a figyelmem arra, ami fölött én elsuhantam!
Ja, és Te sem úszod meg az olvasgatásaimat 🙂
Szeretettel, Jodie