Lágy szellők hangját hallgatom
a nőnapon, a nőnapon.
most néhány szót kell mondanom,
ez alkalom, ez alkalom…
Mert nincs annál szebb álomkép,
úgy gondolom, úgy gondolom.
Ha kezünk fogja női kéz,
ezt jól tudom, ezt jól tudom…
Ők a férfi örök társa,
nagyon-nagyon, nagyon-nagyon.
Testünk, lelkünk tükörmása,
minden napon, minden napon…
Élet nélkülük nem lenne,
semmi olyan, semmi olyan.
Elhullnánk a végtelenbe
otthontalan, otthontalan…
Nem ismernénk soha szépet,
oly édesen, oly édesen.
Szív szerelmet, boldog éltet,
mi sohasem, mi sohasem…
Nőinket sosem feledjük,
bizony-bizony, bizony-bizony…
S nem csak nőnapon szeretjük,
nagyon-nagyon, nagyon-nagyon!
3 hozzászólás
Köszönöm a szép nőnapi köszöntőt!
Barátsággal Panka!
Kedves Panka!
Üdvözöllek más napokon is! 🙂
Örülök, hogy itt jártál és sikerült még egy nőnapi verset is hoznom!
Szeretek aktuális verseket írni! 🙂
Üdv.: Alberth
Hogy-hogy nem találtam rá ezekre köszöntő verseidre, nem tudom. De most elolvastam, s nem bánom, mert mindig szívesen olvasom a verseidet
Üdvözlettel: Kata