Könnyezik a hamvas égbolt,
s szavaid mint romlott jégbor.
Kopott kárpiton hajnali zuhanás.
Még hallom hogy zajong lelked,
esőtől átitatott novemberben.
Megfagy a számon a szó,
elhalkul miközben érzi,
feledni volna jó.
November zajong
By Alkonyi
6 hozzászólás
Kedves Alkonyi! Szép és jó költői képeket használsz. Nagyon tetszik a versedben, ahogy fokról fokra szinte elnémul. Feledni volna jó. Ezzel mintha beállna valamifajta bénultság. Minden elhallgat, megdermed es ezzel a vers is vêget ér. Ez szerintem nagyon hatásos és találó. Gratulálok, barátsággal: Madár.
Nagyon jól látod ezt a versemet
Számos esetben elkezdem egy magaslatból a hangulatot,
amit már átéltem, de ez egy képzelt érzés is lehet, és szépen
bontom ki, ahogy ìrod is: "fokról fokra".
És valóban elnémul, lezárt lesz.
Van olyan ìrásom is, ahol pont ellenkező hangulatokból kezdek.
Nagyon csendes pillanatoktól egyre hevesebb érzésekbe váltok át, míg
megállítom azon a ponton a hangulatot.
Ott esetleg érezheti az olvasó, hogy ez nincs befejezve.
Örülök,hogy olvasója vagy verseimnek.
Szeretettel: Alkonyi
Szia Alkonyi! Madár nagyszerű értékelést adott itt lent. Tényleg így van, én is ezt érzem a vrs olvasása közben! Erős képek!
Megfagy a számon a szó,
elhalkul miközben érzi,
feledni volna jó.
Szeretettel üdvözöllek: én
Köszönöm soraidat Mester 😊
Tudod azok a hangulatok….hangulatok.
Legyen szép a napod :).
Szeretettel: Alkonyi
Szia Alkonyi!
Valóban erős, nehéz sorok…mintha belül lenne súlya. Nekem picit olyan érzésem van, mintha az elején, az első három sorban még erősödne és csak a negyediktől adná át magát az elhalkulásnak…
Élmény volt olvasni!
üdv
leslie
Kedves leslie!
Igen a hangulatokat igazán szeretem megélni, s átadni is.
Öröm olvasni,hogy sok esetben érződik a mondanivalón.
Ki mit lát egy versben, érdekes szemlélni.
Igen szépen elhalkul a pillanat, a fájdalom….
Köszönöm,hogy olvastad a versem
Szeretettel: Alkonyi