kikönyöklök a medencepartra
hallom döngicsélnek a darazsak
a látóhatár szélén pirosan
dob a Nap egy utolsó parazsat
végig gurul a vízen a tűzgömb
vállamhoz ütődik majd szétterül
húnyó életéhez halk méhdongás
ad mélabús gyászzenét hátterül
2023. július
13 hozzászólás
Kedves Dona,
szívesen olvasom a verseidet, mélyek, melankolikusak, közel áll hozzám érzelmi világod.
Ez is gyönyörű, kifejetőek a képeid, amikor a “tárlat” végére érek, festménnyé állnak össze, és ennek a festménynek hangja is van. Nálam telitalálat.
Köszönöm az élményt! 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!
Számomra megtiszteltetés és nálam a köszönet. Megtisztelő, hogy sok dolgod közepette – mert ritkán szoktál – versemhez írtál méltatást, és hogy szívesen olvasod verseimet, köszönöm. Örülök, hogy ez a melankolikusabb hang közel áll hozzád /gondolom, néhányan már unják, hogy nem tudok mást írni/. Köszönöm a dicséretet. Tényleg fantasztikus festmény volt, megkapó látvány, nem tudom, mennyire sikerült visszaadnom a hangulatot, de szavaidból úgy érzem, hogy talán sikerült.
Én köszönöm!
Szeretettel:
Dona
Kedves Dona,
ránéztem az adatlapomon a számokra. 🙂
Az új felületen (egy év alatt) kb. négyszáz hsz-t írtam. Ezen magam is meglepődtem, azt hittem, jóval kevesebbet.
Amikor akad egy-egy szabad órám, akkor igyekszem nyomot hagyni itt-ott. 🙂
Ne foglalkozz azzal, hogy ki unja a verseidet és ki nem. Te csak írd azt, ami belülről jön. Mindenkinek megvan az olvasótábora, akinek nem tetszik, nem olvas. Ne fogjon vissza, hogy milyen témákat és hangulatot várnak el tőled. Az vigyen előre, hogy mit vársz el magadtól és az, ami mindebből erősít. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!
Köszönöm szépen a biztatást. Mindig olyan bölcs vagy, örömmel olvasom tanácsaidat. Akik ismernek, bennük nyomot hagysz, nem is akármilyet.
Szeretettel:
Dona
Kedves Dona!
Az én érdeklődő, ám de nem szakember hozzászólásommal szemben, lám Kankalin is gyünyörűnek, telitalálatnak értékelte soraid. A saját hozzászólásom előtt nem szoktam másokét elolvasni, mert még csak véletlenül se szeretnék a hatásuk alá kerülni. A saját véleményem, érzésem, hangulatom írom meg egy adott művel kapcsolatban. Most viszont, hogy ezeddig csak Kankalin “szólalt” meg, – aki bár minden alkotásunk látja, olvassa, mégse szól folyton mindenhez hozzá – érdekelt az Ő véleménye is. Meg kell vallanom, hogy maximálisan egyetértek vele.
Szeretettel: Rita 🙂
Kedves Rita,
nem tudok mindenhez hozzászólni, mivel a nap csak 24 órából áll. 🙂
Elég sok időt töltök itt, ami nem látványos kívülről nézve, mert legtöbbször a vezérlőben vagyok. Ezt csak kiegészítésként jegyzem meg.
Örülök, hogy egyezik a véleményünk Dona versével kapcsolatban, bár minden vélemény szubjektív, különbözhetünk, ezzel nincs semmilyen probléma. A többféle megközelítés színesebbé teszi a hozzászólásokat. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!
A hozzászólásommal nem azt szerettem volna kifejezni, hogy miért nem írsz mindenhez véleményt, hanem azt, hogy a Te véleményed szakértői, az enyém pedig csak szubjektív. Tudom, hogy sokat dolgozol, ellentétben velem, aki számtalan szempontból lettem ráérő ember. Egyrészt a lábaim már nem bírják sem a hosszabb menést, sem az álldogálást. Nincs munkám, mármint pénzkereső. A szabadban még hűvös vagy ahhoz, hogy egész nap kint legyek. A szép nagy családom nem velem él és mivel édesanyám is rég elhagyott, valójában ráérek írni és olvasni is. Az más kérdés, hogy időnként felmerül bennem, hogy nem kellene-e inkább más programot kitalálni magamnak, de talán annak is eljön az ideje.
Szeretettel: Rita 🙂
Kedves Rita, jó ez így.
Olvass sokat, írj hozzászólásokat. Szerintem mindenkit megörvendeztetsz azzal, ha nyomot hagysz a műve alatt.
A véleményekről: mindenkié szubjektív, mert egyéni szemszögből közelítjük meg, amit olvasunk, így különbözhetnek. Ezzel sincs probléma.
Én örülök, hogy itt vagy, és aktív jelenléteddel a építed a Napvilágot.
Mindannyiunk nevében köszönöm! 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kedves Rita!
Köszönöm szépen hozzászólásodat, tudom, mindig őszinte vagy, és mindig azt írod, amit gondolsz, érzel. Örülök, hogy tetszett a vers, köszönöm a méltatást.
Szeretettel:
Dona
Kedves Dona!
Maga a cím mindjárt megfogott1
Egy nagyon szép,örömteljes nyári képre votam elkészülve!
Valóban,mindjárt az elsö versszakban csodaszép ´festmény´
tárult elébem:´a darazsak döngicselése és a
lemenö nap egy nyári estén. Csodaszép látvány!
Szinte láttalak,ahogy a medence
partra kikönyökölsz és élvezed.
Amilyen szép formába,válogatott szavakba
öltöztetted a verset,éppen
annytra érzödött róla lelkesedésed!
A második részt kellett,hogy idézzem:
“végig gurul a vízen a tűzgömb
vállamhoz ütődik majd szétterül
húnyó életéhez halk méhdongás
ad mélabús gyászzenét hátterül”
Itt minden összeomlk:A szép képböl
mélabús gyászzene lesz.
Fájó,az elmulásra utaló második versszak
egy remekmü!
Rendkivül megfogott kifejezö ereje!
Nagy elismeréssel gratulálok!
Szeretettl:sailor
Legyen szép napod!
Kedves Sailor!
Köszönöm érző-értő hozzászólásodat. Örülök, hogy tetszett. Valóban szép látvány volt, bár nem voltam biztos benne, hogy sikerül olyan érzékletesen ábrázolnom, ahogy a valóságban láttam, de a hozzászólásokból úgy tűnik, talán sikerült. Igen, élveztem, szép volt, s amint gyönyörködtem benne, már vége is lett, nemsokára lebukott a nap, meghalt az utolsó fénysugár. Ez a hangulat pedig nagyon közel áll hozzám lelkileg, ezen a ponton találkozott a külső és a belső, a látvány és az érzések. Nagyon köszönöm a szép, dicsérő szavakat és a gratulációt.
Szeretettel:
Dona
Legyen szép napod!
Drága Dona,
Gyönyörű és mélabús nyári képet festettél egy hatalmas, sikeresen eggyéolvasztott ellentétből.
Pazar naplementének vagyunk tanúi az első strófába ,döngicsélnek a darazsak, búcsúcsókot hint a nap és te lelkes tekintettel intesz neki a medence széléről.
Eszményi, szinte áhitatos a csend és váratlan az apokalipszis.
“végig gurul a vízen a tűzgömb
vállamhoz ütődik majd szétterül
húnyó életéhez halk méhdongás
ad mélabús gyászzenét hátterül”
Elemi erejű csapásnak érezzük …a gyászzene sokáig énekel bennünk.
Költői bravúr:)
Mély elismeréssel és körülölelő szeretettel gratulálok.
M.
Drága Napfény!
Köszönöm szépen kedves szavaidat. Igen, valóban pazar volt, felejthetetlen, harmonikus, szép, ugyanakkor szomorú is. A természet mindig közel áll a szívemhez, lelkemhez, A naplemente pillanata, a szépség halála meg éppen passzolt akkori /mindennapi/ lelkiállapotomhoz. Örülök, hogy – ezek szerint – sikerült ezt érzékeltetnem is.
Köszönöm a dicséretet és a gratulációt.
Szeretettel:
Dona