Nyári este az ablakom előtt
a Napfény engem egyszer csak meglőtt.
Nem azért, nem panaszkodok, jó volt,
de akkor elöntött némi hóbort.
S ez a hóbort a fülembe súgta:
nyári szél őt nem hiába fújta.
,,Hát akkor miért?"-kérdeztem tőle,
ám több szó már nem fakadt belőle.
,,Egye a fene"-mondtam suttogva,
eme hóbortot jól lehurrogva.
Csak illúzióim vannak, hiszen
egy hóbort nem kell a Mennybe vigyen.