szirénaszóra ébredek
fegyelmezetten öltözöm
szederjes néma testemet
fehér mezőkbe göngyölöm
hazátlan boldog múmia
hogy mikor élt nem érdekes
L. Éva egyszülött fia
diákoknak ma ingyenes
ki gyorsvonaton szendereg
s valószínűleg én vagyok
oly könnyen átgondolja ezt
mint kislányának elhagyott
babái a bonctechnikát
a játszótér deres füvén
s füzetéből a delirált
mázsányi súlyú költemény
ha kizuhan most hirtelen
s a töltésről továbbgurul
végig a ferde földeken
s az isten lábnyomába hull
nem múzeum de mészárszék
nem tárlók hanem vaskampók
és véres bárdok képzetét
keltik sündörgők andalgók
akik hogy ölelkezzenek
azt hazudják hogy van öröm
de én magamra ébredek
fegyelmezetten öltözöm
hazátlan boldog múmia
szeretett-e nem érdekes
L. Éva egyszülött fia
itt látható és ingyenes
jöjjetek hát és nézzetek
csak érinteni nem szabad
mert arcom széthull elpereg
nem tűr becéző ujjakat
alattomos cicáskodást
amelyből végül vér fakad
ez az egyetlen állomás
nyílt pályán fékez a vonat
2 hozzászólás
Inkább nem számolom ki, hány éves voltál…de hogy szerintem már rímekben sírtál fel a szülőszobán, az tuti.
Te arra születtél, hogy KÖLTŐ vagy.
Ez van…ez a sorsod.
Ezen az egyetlen állomáson elragadtatva olvastam.