Nyughass!

Egy fejedbe szálló, könnyelmű iszonyat
letaglóz, kimerít, áldozatot akar.
Egy veszélyes ötlet őrjítő vigyora
nyugodt lelked tépi, hitványul felkavar.
Pillanatnyi előny, de holnap megfulladsz,
darázsfészek belül, ingjébe nem bújhatsz.

Kiskanálnyi öröm, az unalom karma,
mely lágyan kábít el, majd mindened marja.
Boldogságot hirdet, de hamis szükséglet,
bizarr bűnbe csábít, nem találsz ügyvédet.
Még a pokolnál is rosszabb helyre juthatsz,
parancsolj magadnak: ne légy naiv, nyughass!

Öngyilkos hibákat kacagva halmozol,
elgyengülni menő, de tanulni luxus.
Kínokat dobálnál, de újabb bajt hozol,
hiába szeretnéd, nincs megváltó aktus.
Mély álomba zuhansz, nem látsz már jeleket,
késő lesz elhúzni lángoló tenyered.

Nagy bátorság volna új utakra lépni,
de lusta szíved még meggyőzőn háborog.
Nem fogadni el, hogy ösztönlény a férfi,
nem a mocsárban kell meglelned táborod!
Garantált a gyönyör, mégis nagyot bukhatsz,
bűntudatod gyötör: ülj le, kutyus, nyughass!