Hát Zem!
Az egész suli, de kiváltképp a rajzterem tényleg egy olyan örök emlék az ember életében amit érdemes megörökíteni. Te, ezt ki kéne rakni a szobor fölé, életkép a diákok életéből. Sikere lenne. „ Jaj, az izgi órák vernek vasra,” nah ez nagyon igaz huh, tetszik. (Ez most nem ide jön: adtál te oda verset a Kádárnak, csak kíváncsi vok, mert azt hallottam Temtől, hogy ő igen, wow.)
Üdv.: Flex
Szia!
Örülök, hogy tetszett! Nem, nem atam a Kádárnak verset, nem is tervezem, annyira azért nem vagyok bátor, :S.
Nem voltam suliban se hétfőn, se ma, Ti most épp ott vagytok, angolórán, ha jól tudom, szóval, nincs nagy gáz, csak kezdek visszaesni, de nem a hullámvölgyektől félek az életben, hanem attól, hogy megáll bennük a víz. Ezt Jim Davis mondta.
Üdv.: Zemy(e)
Emberek, itt mindenki janusos??? Csatlakozom a körhöz, és Zemy, igazán szívbemarkolóan festetted le Barta tanárúr királyságát, azt a tröszti rajztermet. Alig várom, hogy ismét legyen médiánk, komoly öröm lesz, mert közben a versedet fogom szavalni magamban, és hiszem, hogy így elviselhetőbb lesz az óra, eme páratlan krédó alatt.
Csak még annyi: az a falon nem a Magányos Cédrus??? vagy tényleg fűz, és én emlékszem rosszul? Éljen soká a Janus!
Hi!
Cédrus? Jah, az a cédrus! Mi is az Munkácsy, vagy most beégtem? Anyám kedveli azt a képet, de nekem azok a ronda angyalnak álcázott valamik tetszenek. Jah, már csak média van a csapzott kanárival, de a rajzórai emlékek még mindig kísértenek. sok, sok alvás…rémálmok. Oké, Éljen a Janus sokáig, meg mi is! (Öjh, csak a tanárok ne tévedjenek ide.)
Üdv Flex
Szia!
Azokban a ronda angyalokban vicc van! Az enyém is köztük van, vicces. Szóval ennek az a története, hogy ugye a középkori vallási művészetről tanultunk, és olyan stílusban festettünk angyalkákat. Mivel nekem nem volt szimpatikus a dolog, sem a feladat, így nagyon sötétre és rondára festettem az angyalomat, a szárnyát pedig nagyon világosra hülyeségből, így kifejezve azt, hogy eszményítenek egy sötét dolgot.
Nem reménykedtem abban, hogy jó jegyet kapok rá. De! Legnagyobb meglepetésemre a tanárnak tetszett, és még ki is rakta a festésemet a falra!
Hát, ez az angyalkám története. Azt hiszem, a négy közül a felső, bal oldalon.
Üdv. Zemy
By
7 hozzászólás
Hát Zem!
Az egész suli, de kiváltképp a rajzterem tényleg egy olyan örök emlék az ember életében amit érdemes megörökíteni. Te, ezt ki kéne rakni a szobor fölé, életkép a diákok életéből. Sikere lenne. „ Jaj, az izgi órák vernek vasra,” nah ez nagyon igaz huh, tetszik. (Ez most nem ide jön: adtál te oda verset a Kádárnak, csak kíváncsi vok, mert azt hallottam Temtől, hogy ő igen, wow.)
Üdv.: Flex
az igaz után pont, bocs
Szia!
Örülök, hogy tetszett! Nem, nem atam a Kádárnak verset, nem is tervezem, annyira azért nem vagyok bátor, :S.
Nem voltam suliban se hétfőn, se ma, Ti most épp ott vagytok, angolórán, ha jól tudom, szóval, nincs nagy gáz, csak kezdek visszaesni, de nem a hullámvölgyektől félek az életben, hanem attól, hogy megáll bennük a víz. Ezt Jim Davis mondta.
Üdv.: Zemy(e)
Emberek, itt mindenki janusos??? Csatlakozom a körhöz, és Zemy, igazán szívbemarkolóan festetted le Barta tanárúr királyságát, azt a tröszti rajztermet. Alig várom, hogy ismét legyen médiánk, komoly öröm lesz, mert közben a versedet fogom szavalni magamban, és hiszem, hogy így elviselhetőbb lesz az óra, eme páratlan krédó alatt.
Csak még annyi: az a falon nem a Magányos Cédrus??? vagy tényleg fűz, és én emlékszem rosszul? Éljen soká a Janus!
Szia! Köszö a kritikát!
*basszus, az tényleg cédrus! nem értem, miért azt írtam, hogy fűz!*
Wáááá, most már mindegy :S 😀
Hi!
Cédrus? Jah, az a cédrus! Mi is az Munkácsy, vagy most beégtem? Anyám kedveli azt a képet, de nekem azok a ronda angyalnak álcázott valamik tetszenek. Jah, már csak média van a csapzott kanárival, de a rajzórai emlékek még mindig kísértenek. sok, sok alvás…rémálmok. Oké, Éljen a Janus sokáig, meg mi is! (Öjh, csak a tanárok ne tévedjenek ide.)
Üdv Flex
Szia!
Azokban a ronda angyalokban vicc van! Az enyém is köztük van, vicces. Szóval ennek az a története, hogy ugye a középkori vallási művészetről tanultunk, és olyan stílusban festettünk angyalkákat. Mivel nekem nem volt szimpatikus a dolog, sem a feladat, így nagyon sötétre és rondára festettem az angyalomat, a szárnyát pedig nagyon világosra hülyeségből, így kifejezve azt, hogy eszményítenek egy sötét dolgot.
Nem reménykedtem abban, hogy jó jegyet kapok rá. De! Legnagyobb meglepetésemre a tanárnak tetszett, és még ki is rakta a festésemet a falra!
Hát, ez az angyalkám története. Azt hiszem, a négy közül a felső, bal oldalon.
Üdv. Zemy