Odaát olyan, mint itt,
de mégis más egy kicsit,
talán nem kicsit, nagyon,
fonák, fordított, tudom.
Mint ki fénytükörbe néz,
és az könnyen megigéz,
igazat mutat, mégis
odalent volt az ég is.
Máskor mégis magasban,
s a járda volt alattam,
nem voltam a testemben,
de mellette lebegtem.
Részletekbe nem megyek,
te is egyszer, meglehet
hogy átléphetsz véletlen
még ebben az életben.
Néhány röpke benyomás,
csak ennyi volt, semmi más,
a lényeghez épp elég,
testen kívül is van lét.