Látod, már rajtam is karcoltak a ráncok,
odaveszett régen a kócos álmodó,
sokszor bizony furcsán magasak a sáncok,
ezért néha már csak repülni volna jó…
Egyre több a csomag, nagyobbak a terhek,
és gyakorta érzem, a könnyű is nehéz,
naponta faragom kisebbre a tervet,
s annak is örülök, ha jut egy csöppnyi méz…
Nem sejtettem, Apu! Így rohan az élet!
Rajtad sosem láttam az idő vasfogát,
nevetésed által minden könnyűvé lett,
s nem tűnt akadálynak a kerítés vagy gát…
Mára súlya lett egy élet-adta percnek,
tétovábban járok a szív-cseppek alatt,
viszem magammal a szél darálta csendet,
s egyre több a sallang, s ami széjjelszakadt.
46 hozzászólás
Kedves Kispipacs!
Az idő már csak ilyen, s nem csak az hanem sok minden rátelepszik az emberre. Versedet átéreztem.
szeretettel-panka
Köszönöm, Panka. 🙂 Az élet csak pakol, az idő pedig ad, és elvesz.
Örülök, hogy megtiszteltél. 🙂
pipacs
Nagyon szépet, nagyon igazat írtál. Gratulálok hozzá!
Szeretettel: Magdi
Örülök a véleményednek, kedves Magdi. 🙂
Köszönlek szeretettel.
pipacs 🙂
Ha nem olvasom el a versed, sohasem jövök rá mit érzek, kedves Pipacs. Milyen jó, hogy rávilágítottál.
Olyan szépen láttatod és érzékelteted az idő múlását, hogy a szív szakad meg belé…
"Mára súlya lett egy élet-adta percnek…" – élnek a sorok, még a súlyát is érzem.
Nagyon szépet alkottál, Pipacs!
Szeretettel
Ida
Bizony, kedves Ida, sokan érzünk így, egy bizonyos koron túl. Lám erre is jó az irodalom, hogy néha rádöbbenjünk arra, mennyire ismerős egy-egy érzés…
Nagyon köszönöm kitartó figyelmedet és megtisztelő értékelésedet.
pipacs 🙂
Kedves Pipacs !
Gyönyörű alkotás, melyet mélyen átérzek. "Nem sejtettem, Apu! Így rohan az élet! "
Édesapám is ugyanilyen volt…….
Valahol fájó, mégis nagy szeretettel olvastam!
Gratulálok: Susanne
Az életben sok van ami fájó, kedves Susanne. Mégis, ezek között bújnak meg a legszebb emlékeink is. 🙂
Örülök, hogy emlékeztethettelek Édesapádra. 🙂
Köszönlek.
pipacs 🙂
Gyönyörű, fájdalmas, igaz élettanulmány.
Talán élettanulmánynak kevés, kedves Alexandra, de mindenképpen tanulsága egy korosztálynak. Lassítani kell idővel. 🙂
Örülök, hogy olvastad, és köszönöm.
pipacs
Kedves pipacs!
Az idő múlását remekül írtad le. Fájó ahogy a " szél darálta csend " körül vesz.
Szeretettel gratulálok: oroszlán
Fájó bizony, de ezt szinte mindannyian megéljük, ha elég sokáig élünk. 🙂
Köszönöm megtisztelő figyelmedet, kedves Oroszlán. 🙂
pipacs
Ez gyönyörű és fájóan szép is!!!
Kicsit beleképzeltem magam a sorokba!
Gratula!
Barátsággal:Zsolti
Nem akarlak elkeseríteni, kedves Zsolti, de olyan is lesz még, amikor nem beleképzeled, hanem benne leszel abban, amikről e sorok szólnak. Persze, az még odébb lesz. :))
Köszönöm, hogy át tudtad érezni.
pipacs 🙂
Nagyon szép gondolatok az életről, az időről.
Szívből gratulálok: Zagyvapart.
Köszönöm, kedves Feri, jólesik figyelmed, és véleményed.
pipacs 🙂
Kedves pipacs!
Elakadt a szavam, elállt a lélegzetem ahogy olvastalak. Nem túlzok! Valóban egy olyan érzelmi lavinát indítottál bennem, ami leírhatatlan. A megszokott "pipacsos" bölcsességen túl, most még egy olyan pluszt kaptam, amit dédelgetve fogok őrizni.
Köszönöm!
Szeretettel:
Millali
Millali kedves!
Annyira megtisztelő a véleményed, hogy szárnyakat kapok. Márpedig akkor még több "pipacsos" verset kell majd olvasnod. 🙂
Úgy tudsz olvasni (persze írni is), hogy teljességgel érted, érzed mindazt, amit én íráskor éreztem. Átadni nehezebb, és mint író ember, ezt Te is jól tudod. Mégis érdemes megtenni, ha ilyen visszajelzéseket kap az ember.
Nagyon köszönöm.
pipacs 🙂
Nagyon szeretem a verseidet Ica. Olyan hangulatot közvetít ez a versed is, amibe képes vagyok belebújni. Szerintem amikor írod , te magad is így vagy ezzel. Szerintem ezért sikerül minden alkotásod emberközelire, legalábbis én úgy érzem.
Látom bólogatsz:-))
Ölelés:Marietta
Szerintem Te is látsz engem, Marietta. 🙂 Igen, csak akkor írok, és gyorsan. Ha elszáll a pillanat varázsa, akkor már nem megy. Vagy le tudom írni egyszerre, vagy sosem lesz belőle vers. Azt hiszem épp ezért tudsz belehelyezkedni, Te is, mert életszerű. 🙂
Nagyon meghat a véleményed. Legnagyobb öröm az, ha szívesen olvassák azt, amit kiírunk magunkból.
Őszintén köszönöm mindazt, amit leírtál.
Ölellek.
pipacs
Kedves Pipacs!
Bizony karcolnak a ráncok ahogy öregszünk… Örülök, hogy olvashattam.
Mária
Talán az a legkisebb baj, Marika. Inkább a többi az, aminek súlya van.
Örömmel láttalak versemnél, és köszönöm.
pipacs 🙂
Kedves pipacsom!
Jól odapörköltél a lelkivilágomnak.Érdemes volt idelátogatni. Én is néha szeretnék rákérdezni az öregekre,de sjana ahhoz elkéne utaznom a Házsongárdi temetőhöz.Grt.Z
Örülök, hogy így történt, kedves Z! 🙂 Olykor előfordul ez még jobb családokban is.:)
Köszönöm, mindazt ami leírtál, a távolság nem is biztos, hogy annyira nagy, hiszen gondolatban is lehet közelíteni.
Örömmel láttalak versemnél.
pipacs 🙂
Visz, sodor magával a versed, kedves pipacs.
Gyönyörűen fogalmaztad meg az idő múlását és azt, hogy egyre inkább arra figyel az ember, ami az életben valóban fontos…
Szeretettel: Klári
No, persze, az élet nem csak múlik, de tanít is bennünket, kedves Klári. 🙂
Köszönöm, hogy olvastál és megtiszteltél hozzászólásoddal.
pipacs 🙂
Jaj, de jó, h idekattintottam! Ez nagyon, de nagyon tetszik! Hogy csengenek a rímek! Milyen jó a ritmus! Great!!! Üdv: én
Megleptél, de nagyon örülök, már csak azért is, mert ezek szerint a hidak is újjáépíthetők. 🙂
Köszönöm a véleményedet, és azt is, hogy elmondtad, kedves Bödön. 🙂
pipacs
Drága Pipacska!
Melankolikus hangulata ellenére, azért szép emlékezés… Gratula… Lyza
Drága Lyza, ha nem szól bennünk a melódia, akkor belénk férkőzik a melankólia. 🙂 Valami mindig munkálkodik bennünk. 🙂
Köszönettel ölellek.
pipacs 🙂
Kedves Pipacs!
Rohan az élet és súlya lett az élet- adta percnek. Nagyon szép, kicsit szomoú is, de tetszik.
Szeretettel: Ági
Van benne szomorúság, jól érzed, Ági, de épp csak annyi, amennyi az idő múlásában.
Köszönöm, hogy megtiszteltél.
pipacs 🙂
Kedves Pipacs!
Hű, de jó ez a versed! Elolvastam, már amikor feltetted, meg azóta is már párszor, de nem tudtam eldönteni mit is írhatnék hozzászólásnak, mert az igazán jó versek olyanok, hogy nincs mit hozzáfűzni. Teljesek, kerekek, megfognak, és nem eresztenek. Szóval pont ilyenek!
Judit
Igazán jólesett, hogy nem egyszer olvasósnak találtad a verset, kedves Judit. Talán ennél többet egy vers nem is kívánhat, minthogy olykor visszatérjenek hozzá. 🙂
Köszönöm, hogy megtiszteltél.
pipacs 🙂
pipacs, szép. letargikus vers ez. Ez bizonyos kor után már valóban csak a lényegre figyelünk. Sallangokra, hiábavalóságokra már nincs idő…
Igazad van, Szusi, és szerencsére a sallangokat el is tudjuk hagyni. Rostálunk is, nem csak fáradunk. Vagy tán éppen azért rostálunk, mert fáradunk? :))
Meglehet. Ok és okozat…
Köszönlek.
pipacs 🙂
Nagyon szép vers, tetszik!
Szeretettel: Eszti
Kedves Eszti, örülök Neked, és a véleményedet is köszönettel vettem. 🙂
pipacs
Szerbusz pipacska, tetszett amit olvastam. Jól sikerült!
szer:ruca.
Nagyon örülök, kedves Ruca. 🙂
Köszönöm.
pipacs 🙂
Mennyire ismerős érzések… és milyen gyönyörű sorok.
Többször elolvastam, ez a sor ragadott meg nagyon: "naponta faragom kisebbre a tervet".
Igen, túl életünk felén ez már csak így megy. Szépséges ez a versed /is/, örömmel
jártam Nálad.
Kedves Zsike, bizony farigcsálunk. 🙂
Köszönöm hogy megtiszteltél, nagyon örültem Neked.
pipacs 🙂
Kedves Pipacs!
Nem találok szavakat rá, amely közvetítené azt az értést, ami elfogott versed olvasásakor. Emberien gyönyörű gondolatok és kifejezésekkel, gondosan, szabatos kifejezésekkel alkottad meg versedet, melyben a rímek zenélnek, a forma és tartalom olyan, amilyen örömöt kelt az olvasóban. Nem egyszer találkozunk olyan versekkel, ahol az erőltetett ragaszkodás a szabályokhoz azt eredményezi, hogy az eredmény is erőltetett lesz…
Nálad a vers legfőbb szabályai betartása mellett egy csengő, rímelő, jó ritmusú alkotást tártál elénk, amit öröm elolvasni. Nagyon tetszett. Kellemes estét szereztél vele.
Szeretettel: Kata
Kedves Kata!
Megtisztelve érzem magam soraidat olvasva. Igyekszem. 🙂 Mégis annak örülök leginkább, hogy adhattam. 🙂
Köszönöm sokirányú értékelésedet is.
pipacs 🙂
Kedves Pipacs!
Mint minden versed, ez is egészen a lelkem mélyéig megérintetett… Nincs benne semmi bonyolultság, szépen és költőien, művészien fogalmaztad meg az érzést, és azt hiszem, azt is, hogy valahol egy egészen kicsit mindig gyermekek maradunk… akkor mindenképpen, amikor a szüleinkre gondolunk… vagy amikor velük vagyunk, amíg lehet…
Szeretettel: barackvirág
Kedves Barackvirág!
Mindig megtisztelő, ha nálam jársz. 🙂 Szeretem, ha úgy tudok írni, hogy az közel kerülhet mások lelkéhez. Talán azért szoktak le az utóbbi években a magyarok a versolvasásról, mert túl sok posztmodern verset olvastak. 🙂 Ezért is tartom fontosnak az egyszerű verselést.
Örömmel és köszönettel vettem szavaidat.
pipacs 🙂