Nem tudom mit higgyek,
az élet odaad mindent,
azután visszavesz.
Hol lakik az Isten?
Gondoltam, templomot
építek lelkemben,
alkosson Ő benne.
A morajló világban
nem találom helyem.
Puha csendű az álmom
sápadt ragyogása.
Életem gyökere
tapad, mint sziklára a moha
aszályos földbe a margaréta.
Gondoltam, templomot
építek mindennek.
Óhaj
By oroszlán
8 hozzászólás
Szia oroszlán! 🙂
Versed éppen azt bizonyítja, hogy pontosan tudod a helyet, a hogyanokat és a miérteket is, ezért keresed éppen ott a megoldást, ahonnan várod az erősítést.
Elsőként: higgy önmagadban!
Másodsorban pedig: higgy abban, amit itt megfogalmaztál! 🙂
Így építhetsz templomot az egész világnak.
Elmélyedtem gondolataidban, próbáltam közel kerülni lelkedhez. A világ káoszos, nehéz eligazodni benne.
Szerintem óriáslépést tettél azért, hogy az a templom megszülessen. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!
Az ember állandóan keresi a helyét a világban, akármilyen káosz is van körülötte. Mindig a jót, a szépet szeretné maga körül elrendezni. Legtöbbször sikerül is, valami felsőbb hatalom segítségével, van amikor csak eszköz vagyunk a kezében.
Köszönöm az elismerő soraidat.
Üdvözletem: Ica
A templomok menedéket nyújtanak a léleknek.Egyik munkám során, heti 2 alkalommal elkísértem a paciensemet templomba. /Amúgy nem vagyok templomba járó, rendszerességgel./
Szemléltem az embereket, fürkésztem az arcokat. Két időpontban. Amikor jöttek, és amikor távoztak.
Olvasni lehetett az arcokból tekintetekből.
Onnan mindenki felszabadult, gondtalan arccal távoztak. Ennyi a hit. A megnyugvás, az építő lelki "terápia".
Ez jutott a versedről eszembe, és hát azokból az építendő templomokból sosem elég. Amúgy pedig mindenki szíve joga, hogyan.
Van akinek a kocsma a templom 🙂
Szeretettel:Marietta
Köszönöm Marietta, kedves történetedet.
Nagyon nagy szükségünk van a hitre, megtartó erejére. Szokták mondani, hogy hinni a templomdan kell. :))) én nem erre gondoltam.
Üdvözöllek szeretettel: Ica
Sok bennünk a kétely… nem is tudjuk mit tegyünk… de hiszen nem is tudhatunk mindent…
Ezeket olvastam ki versedből, amit olyan könnyedén, szépen fogalmaztál meg, mégis súlya van, ahogyan általában minden versednek. Nagyon tetszik, drága Ica.
Ölellek
Ida
Ida Drága!
Köszönöm kedves soraidat. Többször felmerülnek ezek a gondolatok, amelyeket valamilyen formában mérlegel az ember. Szeretne mindenki valami jobbat, szebbet, mint ami van.
Ölellek szeretettel: Ica
Kedves Icu!
Szép versképek, kételyek.
Templomodban megtalálsz mindent amire vágysz. A szeretetet és a megnyugvást. Gratulálok
Anikó
puszim
Kedves Anikó!
Régen láttalak már, ezért különösen megörültem, hogy itt jártál a versemnél és gratulálsz hozzá.
Szeretettel ölellek: Ica