Ködgyermek született, szürke baba,
istenek alkonyán páraszült lény.
Kicsi még október, nagyon kicsi,
idős, ősz anyjának fésűje fény.
Hová tűnsz kövér lány, zöld szemű nyár,
ismeretlen tájjal ismerkedő?
Hol még a madár sem jár és ahol
idegen ég alatt virágmező…
Rövidül már a nap, nyúlik az árny,
ismét nő egyre az éji idő.
Rója a szőlősort vígan rója
ím a sok nótázó szüretelő.
Mutass meg október mindent nekünk,
Istenünk ősz-ege mily tiszta, szép!
Mikor a köd felszáll, milyen mikor
ígéreted szerint kék lesz az ég?
2 hozzászólás
Nagyon tetszik. Egyszerűségében is remek:)))
Üdv: Klári
Remek, festői, és átadja, milyen is valójában az ősz. Tetszett, gratula. Andika