Amikor az ember nem fontos,
csak a produktuma,
amikor rozsdásodni, nyikorogni kezd a fogaskerék,
csak akkor, csak is akkor,
lesz közelgő vége a világnak.
*
Az én köreim szűkölnek, tágulnak.
A mindenség sosem lesz enyém?!
Meg kell hát szűrnöm,
kit-mit engedek be az univerzumomba.
*
Az önvédelemnek még a csírája sem alakult ki bennem,
dacára, minden harcosságomnak.
Mert minden, minden, csak pankráció.
Ölésre képtelen vagyok.
(bizonyos értelemben)
14 hozzászólás
Üdvözletem, Fehér Holló!
Igazi vívódó-kereső-fájdalom szülte Ildikó-verset hoztál.
(Egy sorban elbizonytalanodtam: "Az én köreim szűkölnek, tágulnak. – Nem "szűkülnek" akarna az lenni?)
Amúgy, azt hiszem érteni és megérteni vélem a verset. Ez még mindig vitákból fakadó, hitedet, nézeteidet, lényegedet fölkavaró hibás szófullánkok okozta sebekből fölgerjedt kiáltás; egy elégedetlen, válasz nélkül hagyott, gyermeki tisztaságú akarat: küzdelem, hogy értsenek, megértsenek és elfogadjanak téged. Elfogadják írásaidat annak, ami: a lelked véghetetlen háborúja a szeretetért – hang, amely mögött ott áll egész gyermekkorod, felnőtt léted, te magad, az ember, a költő.
Aki úgy szemléli a produktumot, hogy számára az alkotó személye nem tényező, az vak, és a szava mit sem ér. Ne törődj azzal!
Szeretettel: black eagle
Szia, kedves Black Eagle!
De,bizony,az akarna lenni!
Habár, a szűkölés, amit a kutyák csinálnak fájdalmukban, félelmükben, kicsit hasonló.
Meghátrálás, félelem, befeléfordulás, szűkölés, a tudat szűkülése – egykutya.
Freudi elírás lehet.
Az életem pulzálás, sőt, mindenkié az. Sokszor átmentem már rajta, vagy átment rajtam – mondhatjuk úgyis -,az "úthenger".
Egyébként, tökéletesen megértettél.
Szeretettel:
Ildikó
Kedves Ildikó!
Örökös elmélkedés, harc az életért, vagy ellene a versed lényege.
Szeretettel voltam: Ica
Úgy van, kedves Icám!
Mert:Nomen est omen!
Szeretettel üdvözöllek:
Ildikó
Kedves Ildikó!
Nagyon megtisztelőnek érzem, hogy így hatott rád az írásom, és szívből köszönöm! 🙂
"Mert minden, minden, csak pankráció" – na, ez megfogott! Van benne valami.
De az első két soroddal vitába szállok! Ez csak látszat! Igazából a produktum a lényegtelen, az ember személye akkor is hatással van, ha letagadjuk.
Sose add fel magad!
Szeretettel olvastalak:
Ylen
Köszönöm, Ylen!
Örömmel tölt el minden szavad!
Szerettel:
Ildikó
Szia Ildikó! A vers klassz, tetszik. A mondanivaló pedig azért, mert megosztó, vitatkozni lehet vele. A 361 légi-győzelmet elérő, és ezzel abszolút világrekordot felállító Eric Hartman mondta egyszer: "csak a légi-győzelem számít, a többi hülyeség" Most én meg azt mondom: az irodalom (de általában a művészetek világában) csak a produktum számít, csak az fontos! Kit érdekel, hogy Ady vérbajos k.pecér volt? Hogy Petőfi esetleg (?) nem Segesvárnál halt hősi halált, hanem Bajkonurban fejezte be, öregen, betegen? Hogy Shakespeare talán nem is létezett? Hogy Villon egy tök gáz fickó volt, piti tolvaj és csavargó? A Nagyérdeműt ez nem érdekli. Illetve, ha igen, legfeljebb csak, mint érdekesség, különlegesség. Ami minket érdekel, az a MŰ, amit letettek az asztalra. Az Ős Kaján, a Helység kalapácsa, a Nagy Testamentum, a Hamlet, a Dunánál. A világ már csak ilyen, s ebből a szempontból én nem tudom kárhoztatni! Szeretettel üdvözöllek, tökre frankó, h ezen a fontos dolgon elmélkedhetünk! -én
Kedves Bödön!
Igazad van!
Engem ez a világ tett ilyenné, amilyen vagyok.
De szülőként, ha választanom kéne, hogy a fiam v. lányom híres nagy költő, író lesz, vagy "boldog", az utóbbit választanám.
Azt hiszem, engem jobban érdekelnek az emberek maguk, mint a produktumaik,
s gyűlölöm a tekintélyeket.
Szeretettel és örömmel:
Ildikó
a prodoktummal csak magunknak kell elszámolnunk – külső vélemény nem érdekes!
túlparti
Kedves Túlparti!
Jó lenne ezt a gondolatot magaménak tudni – gondoltam -,mert első pillantásra igen tetszetős.
De nem tudom, meddig tudnék csak magamnak írni!
Ez a helyzet!
Szeretettel üdvözöllek:
Ildikó
Ildi, egyet értek…….az önvédelmi résszel, vagyis, hogy nincs…..igen…..huu a többi honnan jött Te Jány….hihetetlen vagy.
Ölelés: Edit
Édes vagy, Editke!
Szeretettel:
ildikó
Én ölelésre képtelent olvastam többször is…megrázó a versed Ildi…megint nyitották egy kis ablakot lelked kapuján-felénk. Mindig érdeklődéssel jövök hozzád. Gratulálok:b:)
Kedves Barnaby!
Amíg az érdeklődésed fenn tudom tartani, addig "jó" vagyok! 🙂
Biztos azért, mert sokszor írtam ölelésről, vagy utaltam rá.
Ölni vagy ölelni.
Nagyon közel állnak egymáshoz.
Szeretettel:
Ildikó