Halk kopogó olvadás..
Napfény borzol, mintha
Tavaszt álmodna a
Február.
Felkacag a fagyott sár..
Szellő ringat madár
Szárnyat oly puhán
Mint felhő lány.
Hallgatom a könnyű sás..
Csiklandozza halk patak.
Susogás fogad
Most rám.
Mint győztes réti
Hadvezérre kinek
Harca télből áll,
Hullanak az
Éljenzések most reám…
Szellő borzol, mintha
Kérne győztes csókot
Óraszám..
4 hozzászólás
Érzelmekkel fűtött, melegséggel megrakott tűz ez a vers, felmelegíti nemcsak a fagyos februárt, hanem az olvasó szívét is.
Köszi a véleményed, azt hiszem a verőfényes napsütés ihlette, azért lett ilyen…:)
Kedves Timtom!
Ha a verőfényes napsütés ilyen szépséget hoz ki belőled, kéretik azonnal kiülni a napra:) Én is olvadtam kicsit versed olvasása közben. Nagyon szép. Gratulálok!
Szeretettel Rita
Kedves Rita!
Köszönöm az instrukciókat, igazad van, és a D vitamin is nagyon hiányzik már. Rendelj kérlek tavaszt, és napot is hozzá…:)
Szeretettel és barátsággal…tim