Olyan a szemed mint az ég kékje…
Benne a nap a hold,és a csillagok fénye.
Benne látom a múltat a jelent…
Megigéz benne a végtelen.
Benne csillog a múlt…
A jövő fénye…
A szivárvány színe a tenger kékje.
Benne van a csoda…
A mosoly…
A bánat…
A vágy…
A szeretet…
Az őszinte csodálat.
Benne látom az éj kékjét…
A fény csillogását…
A csillagok tündöklését.
Szeretnék elmerülni e gyönyörű kékben..
Ahogy a nap a horizont végtelen ködében.
2 hozzászólás
Kedves Erzsébet!
Nekem nagyon tetszik a versed, még úgy is, hogy szokatlan külsőt adtál hozzá. Bár azon is látszik az igyekezet, hogy tetszetős legyen. Tetszik, mivel szép magyarsággal írsz, költői szavakat használsz. Biztosan olyankor tetted föl, amikor sokan mások, és hamar kikerült a látókörből. Pedig megérdemel egy jó értékelést.
Szeretettel: Kata
Kedves Kata!Köszönöm a nagyra értékelésedet.
A vers szerkesztéshez nem értek még,de azért próbálkozom a magam módján.
Köszönöm a kedves szavaidat és a szavazatodat!
Szeretettel:Erzsi