szürkülő fellegek?
nem látod a napfényt
ettől lelked beteg?
álmokkal foltozod
pókháló-életed
s csodálkozol végül
ha elfoszlik, ellebeg?
nappalod homályban
fejeden ködsüveg
éjszakád álmatlan
csak a hajnalt lesed
ha jövőd nem látod
s csak múltad keresed
ne lepődj meg rajta
ha a sors kinevet
(…emeld hát fel fejed
s éld az életedet…)
10 hozzászólás
Kedves Dreaming!
Az egész vers nem rossz. sőt direkt szép, de a te szempontodbol, az utolsó két sor a legjobb. Ismered azt a régi keringőt: Egyszer csak mindennek vége lessz majd, nincs az a csók amaly örökké tart…
Látod ezt énekeld, és meglátod, ha az elejében a szöveg banálisnak is tünnik, de egy örök igazságon alapul.
üdv Toni
Szia Toni!
Köszönöm a biztatást, az értékelést…
A lelkieket magamnak kéne/kell lerendeznem…nem egyszerű megvallom, de én igyekszem 🙂
Üdvözlettel: Éva
Én pedig az szeretném Neked ajánlani, hogy a múlban csak a szépet keresd, s arra emlékezzél. Töröld belőle azt, ami nem tetszik. Nekem is a záójeles befejezés nagyon tetszett.
Itt jó, ha zárójelben van, de Te análkül fogadd meg!
Szeretettel: Kata
Itt van belül – magamnak szól – magamtól…zárójel ide vagy oda 🙂
És köszönöm 🙂
A múltat nem szabad elfelejteni, mert az az alap amire építhetünk. Ellenben tudni kell a dolgokat lezárni és továbblépni. Ez az élet nagy kihívása, de útja is.
Versedben rátapintasz a lényegre egy pihekönnyű versszerkezet segítségével, mely valóban arra sarkall, hogy könnyebben tudjuk magunkat túltenni múltbéli problémáinkon.
Gratulálok!
Alberth
Kedves Alberth!
Köszönöm! Örülök, hogy olvastál 🙂
Üdv: Éva
Kedves dreaming!
Írásod széretném magammal vinni
Rám is rám férne valami hasonló…
Kedves "(Ön) bíztató":):)
Szia Dóra!
Vidd csak nyugodtan 😀 "Használd egészséggel"! ;o)
Tetszik, hogy nincs benne sok írásjel, így egy kicsit kántálós és ettől lesz (ön)biztató is.
Grat!
Szia fanofgd!
Örülök, hogy észrevetted: szándékosan szorítottam minimumra az írásjelek számát, csak ahol elengedhetetlen volt (mint kérdőjel) ott alkalmaztam 🙂
Örülök, hogy tetszik 🙂
Köszönettel: Éva