Halandóságodból születésedtől szökni vágytál –
lásd hát meg végre akit örökké hívtál, vártál!
Az álmok, a kínok szép császárnője eljön hozzád,
helyedben hagyja tested lelketlen csont-vér szobrát.
Sosemvolt várban falhoz bilincsel szerelmeddel –
most már mérheted életed hosszát csillagperccel.
8 hozzászólás
Hosszú sorok (sor=gondolat), a helyedben kicsit tömöríteném és kicsit még jobban elvonatkoztatnám az érzéseket, gondolatokat a versben. A tartalom viszont megfogott. 🙂
Szia Laura!
Tetszenek a gondolataid és komoly igazság tartalma van. Engem speciel nem zavartak a hosszú sorok. Ez a vers akkor is ez marad, ha másképpen tördeled. … és az utolsó két sor külön kedvencem!
Szeretettel
((Zoli
Szervusztok!
Köszönöm az elismerő szavakat, ez afféle elvont vers, az eredeti változatát vagy tizenöt éve írtam 🙂 persze azóta sokat pofozgattam, de valahogy ragaszkodott a tizenhárom szótagos sorokhoz, akkor is, ha ez ragrímek becsúszását jelentette. Csaba, próbáld meg elkántálni 😉
És mind a kettőtöknek külön köszönöm, hogy figyelemmel kísértek 🙂 a prózámat kóstoltátok már? (Szerintem jobb, de persze ez nem jelent semmit…)
Nekem az első sor tetszik a legjobban, de az egész úgy ahogy van nagyon jó!
Gratulálok!
Köszönöm! 🙂
Szia!
En is szeretnem az eletem hosszat csillagperccel merni. Gratulalok nagyon tetszik:)
Szia!
Nagyon jó vers, szerintem sem zavarók a hosszú sorok, sőt ezek teszik sajátossá a stílusát.
Szeretettel: Rozália
Nagyon köszönöm! Örülök, hogy tetszett!