Mily zord, kietlen vidék,
és oh csodás zeneiség,
érintetlen sivatag,
minden csipkés, fagyos, havas.
Örök hó és jég az úr,
s a tenger csodás, kék, azúr.
Páratlan a vadvilág,
bámulatos tündérvilág.
Itt oly hatalmas a szél,
alkalmazkodik és túlél.
Ám a jege már olvad,
van ki éhes, teste sorvad.
Tűnj el innen orvvadász,
ne közelíts, ne magyarázz!
Mily jó a vízben úszni,
és oly borzalmas búcsúzni!
Jaj, segíts, szívem zokog,
és ne vedd el az otthonom!
Védj meg, s a társaim is,
siess, mert jő az április!
Idő sebesen halad,
de tán egyre több a falat.
Változás körül lengi,
ne félj, többé nem bánt senki!
Nézd, narancs-vörös az ég,
felleg puha, selyem szatén.
Gyönyörködtet az alkony
fejed még álomra hajtod.
5 hozzászólás
Kedves Suzanne!
" gyerekvers" ed nagyon sok tanulságos dolgot
rejt magáqban.
Mint a meséidben,nagyon szép képekkel,
hasonlatokkal megközelíted a kicsiknek az
ismeret…a természetröl,a ´jóról´,a szorgalomról
és és…így könnyen tanulnak.
Szeretettel gratulálok:sailor
Szép délutánt
Kedves sailor!
Köszönöm szépen hogy most is időztél nálam,
idéztél is versemből, és a kedves szavaid.
Köszönöm!
Szeretettel: Zsuzsa
" Örök hó és jég az úr,
s a tenger csodás, kék, azúr.
Páratlan a vadvilág,
bámulatos tündérvilág."
Csodaszép!
Szép napot:sailor
Szépek a képeid.
Örök hó és jég-ez bizony zordság és kietlenség. De neked sikerül ebből kivezetni minket. Egy jobb és szebb világ ígeretével, sőt, kezdetével zárod a verset. Így talál igazán célba. Gratulálok.