Ha örökre csendre ítéltél,
Hallgasd te is a hallgatásom.
Nem tudtam, hogy a világon
Ember lelkébe költözhet a tél.
Ha örökre csendre ítéltél,
Ne moccanj most újra hangot.
Úgy éltem, mint ki félrever harangot,
S a kondulásban egyre látni vél.
Ha örökre csendre ítéltél,
Maradj, ahová önmagad lelökted.
Íme, nincsen semmi sem mögötted.
Élj úgy, ahogy még előttem éltél.
Ha örökre csendre ítéltél,
Álmaidban sem szólok soha.
Én eltűnök majd, ki tudja, hova.
Te megmaradsz annak, kinek születtél.
10 hozzászólás
Kedves Miléna!
Nagyon szép, bár szomorú vers.
Igazán tetszett.
Üdv: József
Érdekes mű, már többször nekifutottam. Elsőre az ölelkező rím tűnik fel, ritka, de szép megoldás. A versszakkezdő mondatok ismétlése is hatásos. A második versszak nekem kicsit képzavaros. És az egész valahogy fura, talán mert a címből és a kezdő sorokból azt hittem, hogy rólad (ill. a beszélőről) szól a vers, de a tartalma alapján sokkal inkább szól a másik félről. Nekem nem igazán szomorúnak, inkább lemondónak és talán kissé "átkozódónak" tűnik a vers. Mindenesetre figyelemreméltó alkotás.
Üdv,
Poppy
KEdves Poppy, tökéletesen értelmezted a lemondást és az "átkozódást" is, és ennek most nagyon örülök.
Köszönöm!
Miléna
Kedves Miléna!
Nagyon érdekes megoldást választottál a gondolataid kifejezésére. Szépen kidolgozott vers, pontos ölelkező rímekkel az egyes szakaszokban.
Tartalma számomra is kissé talányos, és eléggé ridegnek érzem a szakítást – valakivel, ha jól értelmeztem.
A vers kidolgozása visznt nagyon tetszetős és pontos,
ezért mindenképpen jó pontozást érdemelsz!
Szeretettel: Kata
Köszönöm! Bár nem szakításról van szó, legalábbis nem abban az értelemben, ahogyan ezt a szót használjuk, a párommal remekül megvagyunk. 🙂
M.
Kedves Miléna!
Nagyon jó, és a vers zárlata is jól sikerült. Gratulálok.
Üdvözöllek:SzJ
Maradéktalanul tetszik a versed.
Megint erre jártam. Valahogy szíven talál engem ez a vers, nagyon ismerős (és fájdalmas) érzéseket kelt ez a fajta hozzáállás, amit itt "magára kényszerít" a lírai én.
Üdv,
Poppy
Kedves Miléna!
Én csak most jártam erre, de ez kifejezetten jót tett velem. Szókimondó egy verset írtál, az biztos. Nekem tetszik, mert úgy mutatsz, hogy csak ámulni van időm. Semmi elcsépelt frázis. Gratulálok.
A.
Hűha, köszönöm szépen a kedves hozzászólásokat!