Őrült magány borult az éjre,
Itt vagy és nem vagy itt.
Mondjuk ki, hogy itt a vége?
Széttörve álmaink?
Öt év napfény, öt év gyönyör,
Ennek vessünk véget?
Folyton ezer kétség gyötör,
Tekinteted éget.
Nem élhetünk egymás nélkül,
S így együtt sem tovább,
Lelkem újra felélénkül,
Ha szíved reményt ád.
Őrült magány borult az éjre,
Ölelj át, Kedvesem!
Nem lehet, hogy itt a vége,
Ha szeretsz még engem…