Egymás mellé ültünk egy padon.
Elárultalak-mondtad
Elárultalak-mondtam
S amit kézzel a homokba rajzoltam
hogy kettő meg kettő
Egyenlő kérdőjel
Az is úgy szertefoszlott
Mint szerelmünk a semmiben
Orwelli gondolat
By Nyári ZsoltEgymás mellé ültünk egy padon.
Elárultalak-mondtad
Elárultalak-mondtam
S amit kézzel a homokba rajzoltam
hogy kettő meg kettő
Egyenlő kérdőjel
Az is úgy szertefoszlott
Mint szerelmünk a semmiben
3 hozzászólás
Még szerencse, hogy visszafelé is működik a dolog, hisz "a szerelemben és a háborúban mindent szabad".
Tetszett
Üdv: András
Köszönöm András!
Üdv,
Zsolt
,,S amit kézzel a homokba rajzoltam
hogy kettő meg kettő
Egyenlő kérdőjel
Az is úgy szertefoszlott
Mint szerelmünk a semmiben"
Tudod, olvastam ezeket a képszerű, nagyon jól megírt sorokat, és megfogalmazódott bennem egy kérdés.Ha tudjuk, ha már végleg érezzük vége, akkor mondd!-miért vérzik a szív ilyen sokáig.Gyönyörűen megírtad ezt a versed is.Ölellek:Barátosnéd:Kriszti