Bágyadtan teríti rá a Nap a fényét a tájra.
Szelíden érvényesül játékos színritmikája.
Aranyfénye csordul végig a zöld leveleken,
majd végig folyik a már pihenő növényzeten.
Ebbe a változatos fényfolyamba
látszik bele az ágak szürke valósága.
A Nap a tájon lassan, elégedetten szétnéz.
Ez a tájék szépségével mindenkit megigéz.
Kint a Nap fáradtan szórja fényaranyát.
Betölti a környék minden egyes zugát,
majd miután aranykincsét szétszórta
aludni tér felhődunyhás ágyába.
1 hozzászólás
Csodálatos!