Ösvényeink

/dalszöveg/

Igen tudom és te is tudod
ösvényeink majd összeérnek
hallom most is ahogy dúdolod
távoli halk de örök ének

Néha meglátom lábad nyomát
kapaszkodom utánad egyre
hajnal s alkony örök bíborát
önti az útra önti a hegyre

Igen érzem és te is érzed
hogy feljutunk egyszer a fényre
hidd hogy nem hiába kérted
szabadon nézd az eget végre

Igen viszem és te is viszed
a sorsod mit örökbe kaptál
álmod lesz ha nem is hiszed
a jövő fényesebb a napnál

Igen hiszem és te is hiszed
hogy minket egymásnak ígértek
nagyon szerettek az égiek
látom ha mosolyodba nézek

Igen tudom és te is tudod
ösvényeink majd összeérnek
hallom mindig ahogy dúdolod
távoli halk de örök ének