Ősz

A fénylő nap sugára lassan feledésbe merül,
Nem bújik ki fénylőn a hegy mögül.
Nem melegíti olyan hevesen az aszfaltot,
Idézve ezzel csalfa délibábot.

Hűvös szelek apró fuvallata egyre felhevül,
A lenge öltözék helyére meleg kerül.
A játszóterek, parkok elszomorodnak,
S az ég is olykor-olykor sírva fakad.

Az ablakon beszűrődő gyereksikoly elcsitul,
Korán kelő apróságok hátára táska kerül.
Bágyadtan bandukolnak reggel az iskolába,
Gondolván:"vajon mindent megtanultam mára?"

A fák zöld lombkoronája lassan alá hull,
Tarka színben játszva, némely bebarnul.
A föld lakói téli otthont készítenek,
A szabadon szárnyalók melegebbre repülnek.

Itt van már az ősz, halkan kopogtat,
Üzenve ezzel, vége van a nyárnak.
Nem szívesen, de be kell engedni,
A jeges hűsítőket forró teára váltani.