Habos felhők
rohannak az égen
elmúlt a nyár
itthagyott már régen.
Süvít a szél
kuszálja a hajad
kabát gallérjába
behúzod a nyakad.
Didergős, sötét
miden álmos reggel.
De nehéz dolgozni
most derűs kedvvel!
Most, hogy idén ilyen szép őszünk van, (legalább is mifelénk az van), nagyon kellemes olvasni a versedet. Az egyszerűsége rendkívül tetszik, én is ennek a híve vagyok. Egyébként le sem tagadhatnád, hogy oda vagy a természetért, és még azt is megkockáztatom, hogy az égre is gyakran emeled a szemed. Az ősz hangulata számomra is megkapó.
3 hozzászólás
Hasonlóan szép, mint a “Zápor” című versed.
/Már vártam az újakat- nemhiába./
Örülök, hogy ismét olvashattalak.
Kedves Zsuzsi!
Most, hogy idén ilyen szép őszünk van, (legalább is mifelénk az van), nagyon kellemes olvasni a versedet. Az egyszerűsége rendkívül tetszik, én is ennek a híve vagyok. Egyébként le sem tagadhatnád, hogy oda vagy a természetért, és még azt is megkockáztatom, hogy az égre is gyakran emeled a szemed. Az ősz hangulata számomra is megkapó.
A versedhez gratulálok!
Vipera
Kedves zsuzsi!
Nekem is nagyon tetszett, dinamikus, és ez érdekes ellentétben áll a tartalommal (szerintem). És én is nehezen dolgozok ilyenkor! 🙂