Szófoszlányok keringenek a légtérben,
hallom,mit mondanak az emberek.
Hallom mit súg az eszem, értem én,
felfogtam már rég az egészet!
Ki is vagyok én ahhoz képest,
aki lenni szeretnék?
Csak árnyképe vagyok, régi önmagamnak.
Egy halovány emlék az agyban,
mely közbe-közbe felbukkan!
Elért célok, megvalósított álmok,
tömkelegében élek.
S minden mit elértem,
egy kósza másodperc alatt,
szél szárnyaira tettem!
Huss! Repülj tova innen!
Nekem már nem kellesz,
nem kellenek a megélt álmok!
Valami újra, jóra és izgalmasra vágyom!
7 hozzászólás
Mint minden, az ember is változik, van, hogy az régi álmairól is lemond, mert újak lépnek helyébe, az ember csak próbál olyannak lenni amilyen szeretne, de mint minden ez is változó, hisz nem egy magunk vagyunk, tele vagyunk gátakkal akadályokkal, néha pedig a sima úton is hasast vágódunk, vagy beismerjük, vagy nem. A megélt álmok nos én azokat nem dobnám el… hacsak rémálom nem válik belőle. Nos jól elmeditáltam itt. Ne haragudj érte, de most ilyen hangulatom volt, és versedet olvasva ezeket a gondolatokat ébresztette.
Szívesen venném ha egy kicsit irodalmilag jobban belemélyednél a versírásba, hisz rengeteg érzésvilág rejlik írásaidban, ha csiszolnád egy kicsit megérdemelné a gondolatinasságodat.
szeretettel-panka
Kedves Panka!
Nagyon szépen köszönöm,hogy olvastad írásom és,hogy megosztottad velem véleményedet róla!
"Szívesen venném ha egy kicsit irodalmilag jobban belemélyednél a versírásba, hisz rengeteg érzésvilág rejlik írásaidban, ha csiszolnád egy kicsit megérdemelné a gondolatinasságodat."
Ha ezt a rímekre gondolván írtad akkor jelen esetben nem szerettem volna,hogy ez a versikém rímeljen! Vagyis nem úgy írtam,hogy ez irodalmilag vers legyen! Egy érzést próbáltam megosztani!
Viszont,ha a helyesírásra gondolsz,akkor azt kell mondanom,hogy dolgozom rajta.De elég kevés a szabad időm,így kicsit lassabban megy a fejlesztés.
Baráti üdvözlettel: István
István, a "kosza" szót bevallom ebben az összefüggésben nem ismerem. Ez, valami tájszó?
A "vágyok" irodalmibb változata a vágyom.
A helyesírásod tényleg javulóban van, bár néhány vessző még mindig nincs a helyén, de tán majd az is kialakul.
Kedves Szusi!
A kosza szó nem hinném,hogy tájszólás,de nem is merem biztosan az ellenkezőjét sem állítani! Számomra természetes és egyértelmű a jelentése…Bár,ha rendesen végig gondolom tényleg nem helyes a versben,mivel nem tölti be azt a szerepet(jelentést) amit én vele közölni szerettem volna.
Köszönöm szépen,hogy olvastad,írásom! Igyekszem fejlődni is,de ez egy rögös és hosszú út!
De már megkezdtem eme téren is a kezdő lépéseket!
Baráti üdvözlettel: István
Kedves István!
Írásod mondanivalója jól átjött. A "kosza másodperc" valószínűsítem, hogy kósza másodperc akart lenni. Ebben az esetben szerintem értelmezhető és odaillő.
Szertettel: Zsóka
Kedves Zsóka!
Köszönöm,hogy olvastad írásom! Örülök,hogy meg értetted a mondanivalóját is!
A kosza másodperces dologban is igazad van! 🙂
Baráti üdvözlettel: István
Ja, hogy kósza másodperc! Így már érthető. Én is gondoltam erre a variációra, meg a kuszára is, de ez a kosza szó nem volt ismerős. Emellett elképzelhetőnek tartottam, hogy valahol ez a szó jelent valamit, amit én nem ismerek.Ezért kérdeztem rá.