Aranyhajú Őszkisasszony,
bíborszínnel festeget,
hullnak, szállnak körülötte
a szebbnél szebb levelek.
Beszínezi, aranyozza,
cirógatja a fákat,
bíborselyem takaróval
borítja be a tájat.
Aranyhajú Őszkisasszony
perdül- fordul, integet,
szellők szárnyán tovalibben,
búcsúzóul rám nevet.
8 hozzászólás
bájos egy vers, öröm volt olvasni. szeretettel
Köszönöm, hogy bekukkantottál és elolvastad ezt a versikét. üdv hundido
Dalolva szállnak soraid…
Gratulálok: Judit
Köszönöm szépen kedves soraidat hogy elolvastad! üdv hundido
Játékosan dalol a versed Kedves Hundido! Nagyon szépen mutatod ezt az évszakot.
Szeretettel gratulálok: Magdi
Örülök, hogy tetszett ez a kis versike! üdv hundido
Szia hundido! 🙂
Nem tudom, merre kószáltam, amikor feltetted ezt a verset, mert nincs itt még nyomom.
Kár lett volna kihagynom, mert tüneményes. Még a végén megkedvelem az őszt. 🙂
Nagyon tetszik, üdítő. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Szia!
Hát..nem ma volt 🙂 Most néztem a dátumot. Ez megjelent a Jó Pajtás c. újságban – Szerbia- egy gyönyörű illusztrációval, amit Albert Kata készített hozzá. Köszi, hogy elolvastad. Üdv hundido