Elolvadt a hó a földeken,
hóvirág ébredt fel csöndesen.
Fölzendült kedves madárdala,
s szárnyalt a tavasz aranyhaja.
Egy pillanatra visszanéztünk,
hó pilinkélt, nyomában léptünk.
Mondd, vajon mire vágyakozott,
tán kikeletről álmodozott?
Szívünkben harmatos rügy fakadt,
zord télből már egy csepp se maradt.
Jó, hogy itt vagy, már nagyon vártunk,
friss, üde, tavasz, maradj nálunk!
3 hozzászólás
Kedves Zsuzsa!
Nagyon szép élményben volt részed
ott a parkban!
A tavasz hihetetlenül szép érzéseket
képes felébreszteni,mint most Nálad is!
“Szívünkben harmatos rügy fakadt
zord télből már egy csepp se maradt.”
Remek hasonlat:” harmatos rügy fakadt”
Gratulálok csodaszép tavaszi élményeidre!
Legyen szép napod!
Kedves sailor!
Köszönöm szépen kedves szavaid és a gratulációt.
Szép napot kívánok, szeretettel:
Zsuzsa
Kedves Zsuzsa!
“Jó, hogy itt vagy, már nagyon vártunk,
friss, üde, tavasz, maradj nálunk!”
Így igaz. Bár nem volt – ahogy évek óta sincs – igazi tél, mégis vártuk a tavaszt, mert az meghatóan szép.
Szeretettel és tetszéssel olvastam szép verssoraid.
Rita 🙂