Június megint. Nyilára tűz a nyár,
s a nyurga út repít a fényeken,
morogva húzza szürke vas-szamár
beléfeszült, időtlen lényegem,
villanásnyi képeken így szalad
minden pillanat, vágatlan filmszalag.
Repít a tört idő, az értelem
önmagát magába görbítő kvazár,
kitért imám halódni térdelem
még e görbe körbe, csendje összezár,
idő se, tér se, parttalan tudat
sem mutat jövőbe font utat,
a hit se hisz, a bűn se baj.
De szép…
A semmi visz, csak álmok szerteszét,
s mint portékájukat a jó szatócsok,
lányok árulják a kósza csókot.
16 hozzászólás
Nini, egy "nyurga" itt is!
Az első versszak kedvenc, egy szusz-strófa.
A kvazár, mint új keletű szó, valahogy nekem nem illik a képbe.
Sok régies elem közt középtájon ez… még, ha az adott gondolatba bele is simul, furán hat.
Lehet, hogy csak az én fülemnek, de rögtön feltűnt.
A végén a jó szatócsok/ kósza csókok nagyon szép és fülbecsapós asszonánc pár. Irigylésre méltó.
Köszönöm az újabb "órát"!
Mákvirág
Szia Mákvirág,
köszönöm, hogy olvastál :-).
Nekem a kvazár éppen azokból az okokból van a helyén, amiket felsoroltál: messze esik ugyan látszólag a vers futásától, de éppen az értelem kiterjedéseit, disszonanciáit, végtelenségét, kontrollálhatatlanságát szimbolizálta bennem… persze lehet, hogy csak bennem :-). Ugyanakkor a vers ívében is szerepet szántam (gondolati és szerkezeti) ennek a szónak. Igyekszem minden versemben valami olyan törést beletenni, ami megállítja, elgondolkodtatja az olvasót, itt ez is a szerepe volt. Így aztán örülök, hogy feltűnt neked is :-).
A "jó szatócsok – kósza csókot" rímpár beleragadt a fülembe, és itt találtam meg a legjobb helyét :-).
Örömmel láttalak, köszönöm szépen a véleményedet.
aLéb
Engem a versed repített, aLéb. Roppant fülbemászó, káprázatosan szép.
Ida
Kedves Ida, köszönöm szépen a véleményedet, örömmel láttalak.
aLéb
Ahogy megszoktuk már Tőled kedves aLéb, káprázatos vers, remek rímek.
Csak emelem nem létező kis kalapom 
Kell ennél többet írnom?
Szerintem nem
Szeretettel olvastalak: Zsu
Zsu, örülök, hogy tetszett, és köszönöm szépen az elismerésedet. Örömmel láttalak.
aLéb
Csak gratulálni tudok!!!
Kedves Vali, nagyon szépen köszönöm a véleményedet.
aLéb
Szia aLéb!
Már szóltam máshol a vershez, de sok mindenre csak utaltam, ezért most bővebben is kifejtem. A cím több szintje (4-5) közül néhány: a parabola mértanilag kép formájában jelenik meg, és egyáltalán nem mindegy, hogy föntről ível, vagy lentről. Irodalmi jelentése, mint példabeszéd, vagy erkölcsi tanítás, tanulságként jelenik meg az Evangéliumokban. A tékozló fiú parabolája az egyik legismertebb ezek közül. Nem véletlen, hogy éppen erre asszociáltam. A tartalom egyértelműen ebbe az irányba terel. Az, hogy kötőjellel kettéválasztottad, a „para” a világgal és az egyénnel kapcsolatos félelemre, aggodalomra utal. A „kvazár” szerepe most még nagyobb jelentőséggel bír bennem, mert szerintem itt található a parabola legmagasabb pontja, ahonnan ezután elkezd lefelé ívelni.
…
Kankalin, nagyon örülök, hogy ilyen szempontból (mértani) is megmutattad a verset, mert igen, a parabola valóban egy olyan ívre utal itt, amit igyekeztem versben megjeleníteni. Az evangéliumi vonatkozásai bennem nem merültek fel, de azért örülök, hogy erre is gondoltál, mert (ismered a véleményem
) a vers az olvasóban kel életre. Jól vetted az ívét is, köszönöm.
…
Remélem, nem tévedtem nagyot. 
Eszméletlenül jó a vers, mesteri!
Ezzel elárultam, hogy mértanilag miként látom mérnöki szerkesztésed. A kvazár itt nekem nem csak energiát, hanem időt is jelent, mint ahogy szóba is hoztad ezt. Térbeli és időbeli távolodásra is utal, de még sok más egyébre. Akár fényekre, színekre, gyors zuhanásra, robbanásra is („álmok szerteszét”). Ez az egy fogalom akár külön vers is lehetne, ha megállunk, és jól átgondoljuk. Ami még felkeltette a figyelmem, hogy míg az Evangéliumokban a parabola íve föntről indul, majd a mélypont után újra emelkedik a görbe, addig nálad ez épp fordítva történik. Szerintem „a hit se hisz, a bűn se baj” miatt. Na, elég hosszas voltam, pedig maradt még bennem.
Szeretettel: Kankalin
…és folytatva :-)… a vers térbeli és időbeli kiterjedését is remekül érzékelted, örülök, ha így látod. A "világ" széthullása ugyan nálam nem robbanásszerűen történt a versben, de a lényeget tökéletesen leírtad. Nagyon szépen köszönöm részletes, nagyon sok aspektust hozó elemzésedet, örömmel olvastam.
aLéb
Erre mondanám olykor paradox az élet, a tudat alattit most szóba sem hozom…
szeretettel-panka
Köszönöm, hogy olvastad, Panka :-).
aLéb
Kedves Aléb!
Tőled mindig tanulni lehet, A szavak, a hangok összecsengését, a költészetet.
" a hit se hisz, a bűn se baj.
De szép..
Örömmel olvastam. Ági
Kedves Ági!
nagyon szépen köszönöm, hogy itt jártál, és leírtad a véleményedet, őszintén örültem. Külön köszönöm, hogy megtaláltad benne a vers fő gondolatát is :-).
aLéb