Ady után szabadon
( adaptáció )
Párizsban járt a Nyár,
lenge pöttyeit szétszórta,
a Diadalív árnyékában
jólesett volna egy szóda.
Szomorúság szakkadt széjjel,
repdesett egy pillangó,
romlott mézes kéjjel
prostitulálódott a tangó.
Élni akarok még,
halált messze űzni tova,
labirintusba bezárni,
onnan ne találjon ki soha.
Hagyj Ősz, hagyj engemet,
szenvedélyben olvadok,
amíg a Nyár lustán
mellettem szendereg.
szemébe nézve
megfagyok.
Tudom minden mulandó,
szerelmet lophatok,
az idő nem engem igazol,
lassan korhadva rothadok.
2 hozzászólás
Nagyon jól sikerült kedves Edit !
Szeretettel gratulálok : Zsu
Köszönöm szépen, kedves Zsuzsa!
❤❤❤