Perceg a mutató, vánszorog.
Kínokon, bajokon túl vagyok,
alábbhagyott kissé az élet.
Megvetett ágyam a nyugalom,
már mindenütt majdnem-unalom.
Eső hull, csorog a fakéreg
árkos ráncaiba. Sír a fa.
Lassan a föld rovátkáiba
szivárog hangtalan panasza.
Perceg a mutató…
By szilkati
6 hozzászólás
Szia Kati. Telik az idő, perceg a mutató. Majdnem unalom. Nagyon kifejező! Tetszett!!! Üdv: én
Szia Bödön!
Köszönöm, hogy elolvastad. Üdv: Kati
Kedves Kati!
Összekötötted a belsö érzéseket,hangulatokat a
természettel:Párhuzamot húztál köztük!
Nagyon kifejezö!
Gratulálok!
Szeretettel:sailor
Szép napot!
Köszönöm sailor, hogy itt jártál. Az ember néha kivetíti a hangulatát a természetre, de a természet is meghatározhatja a hangulatot. Valamiféle kölcsönhatás ez.
Szeretettel: Kati
Kifejező, szép versed szeretettel,
elismeréssel olvastam.
Gratulálok megírásához.
Zsuzsa
Köszönöm szépen, Zsuzsa, hogy itt jártál. örülök, hogy tetszett.
Szeretettel: Kati