Az élet emberekbe zárva
múlik csak el velünk,
ezer redő az élet átka,
nincs semmi fegyverünk.
De vannak élők kik továbbra
tekintenek mánál,
ily emberek sorsa árva
jobban a kívántnál.
Egy élet, egy remény, egy álom…
Nekünk csak ennyi jut,
de biztos az hogy én jól látom
Petőfi élni tud.
Örökre szól e vers nevének,
örökre célba fut,
nevét dicséri minden ének,
Petőfi élni tud.
1 hozzászólás
Kedves Tamás!
Éljen! Végre egy tökéletes szótagszámú vers, végre figyel erre valaki! A mondandó, a rímek mind csodásak. Tetszik a pont a cím végén is. Van egy olyan sejtésem, hogy olvasni foglak.
Üdvözöl:
Réka