Picit eszik a kis paci,
mert éhes a paci poci,
hogy ne legyen zabos kedve,
zabot fogyaszt reggel-este.
Kérődzik a kis tehénke,
a gazdája öreg néne,
megfeji a tehenecskét,
szereti a jó tejecskét.
Erre vár a cicamica,
nyávint a tehénnek: Szia!
Kapok én is habos tejet?
Frissen innám, amíg meleg!
A kiskutya csontot kapott,
s arra mindjárt ráharapott.
Jaj, nem rágja meg ő soha,
még csak ki sem nőtt a foga!
A verébfi vidám nagyon,
osztozik a morzsán, magon.
Anyja, apja büszke azért,
hogy már repdes ő a magért!
3 hozzászólás
Nagyon kedves kis versike, gratulálok!
Klári
Köszönöm, Klári! 🙂
Kedves Albert!
Csodálom verselésed, mindenről könnyedén, remekül tudsz verset írni. Állatokról szóló versed kedves, élvezet, nem csupán gyerekeknek, felnőtteknek is.
Szeretettel olvastam: Kata