Pillanat

Törvényszerű a jelen,
szívet dobbant és meggyötör,
által érni képtelen
az ember, vágya elsöpör.

Nincs hullám ’mi oly’ magas,
’mit túlélni nem próbálunk,
s nézd, megint olvad a vas,
amint felizzva pulzálunk.

Látleletem is kóros,
új ritmust jelez a görbe,
s ujjaidtól, ha kócos
vagyok, belépek a körbe.

Elígérkezik a perc,
mert nincs véletlen, s hogy marad
minden, amíg úgy ölelsz,
nem múlhat el a pillanat.