Centisre égett a nappal kanóca, már minden fénysugár domb mögé oson, közeleg az este, szürkülő daróca terül utakon, falun, városon. Tovaillant a napfény nevetése, nyomában arcomon lágy mosoly maradt, minden siklik jótékony feledésbe, az élet csupán éjálmú pillanat.
Fél-X on 2012.03.10. 14:41 Nem semmi!!! Csodásan szép vers! Gratula! Barátsággal:Fél-X Be kell jelentkezni a válaszadáshoz
dreaming on 2012.04.07. 16:38 Kedves Fél-X! Igazán köszönöm – örülök a tetszésednek 🙂 Be kell jelentkezni a válaszadáshoz
2 hozzászólás
Nem semmi!!!
Csodásan szép vers!
Gratula!
Barátsággal:Fél-X
Kedves Fél-X!
Igazán köszönöm – örülök a tetszésednek 🙂