Csak ülsz, ülsz szótlanul,
szürke árny nehezedik rád,
szemed távolba réved,
nem gyúl már benne fénysugár.
Remegő kezed az öledbe rejted,
az utolsó ima hagyja el ajkadat,
Isten megtagadott régen,
nem kell, hogy hallja hangodat.
Bánattal festett szemedből
forró könny csordul arcodon
s egy réveteg mosoly mély barázdát
hagy, míg elmerengsz a múltadon.
Agyad fáradt tekervényein átsuhan
egy tánc, a zene, a “görög”
– a vaku villan – a pillanat örök.
8 hozzászólás
Kedves Vox,
Egy rövidke filmes jelentként láttam a versed, ahogy egy idős férfi (de akár nő is lehetne) mereng és közben egy fotót tart a kezében egy régi önfeledt pillanatról. (Bár tudom úgy írtad, hogy az a kép az elméjében villan fel, mint emlék.)
Szóval, nagyon láttató és érzékletes pillanatképet festettél, amit beleng az elmúlás melankóliája. Aztán jön az a kis vidám felvillanás ami érzésem szerint még rá is erősít az alaphangulatra, de ugyanakkor mégis hoz bele egy kis fényt.
Üdv: Ginko
Kedves Ginko!
Az ilyen fájdalmas pillanatok örökre bevésődnek az ember elméjébe, lelkébe.
Köszönöm, hogy megosztottad velem a gondolataid.
Üdvözlettel: Vox
Szia Vox!
Megrázó a versed, olyan, mint egy hosszú, mélyről jövő gondolatsóhaj, ami a kezdeti mozdulatlanságból örök mozdulatlanságba dermed.
Súlyos tartalom, hatása nem marad el, nehéz szívvel olvastam.
Annak nagyon örülök, hogy tettél fel verset. 🙂
Szeretetettel: Kankalin
Köszönöm Kankalin. Valóban egy nagy sóhaj volt.
Ölellek: Vox
“Isten megtagadott régen,
nem kell, hogy hallja hangodat.”
Isten meghallja az imába foglalt őszinte bűnbánatot. Azért jött a földre és halt kereszthalált, hogy nekünk már ne kelljen meghalnunk a bűneink miatt. Ő kész azokat megbocsátani.
Megértem a verset, a csüggedést, nem jó megöregedni és visszanézve látni, hogy mennyi minden lehetett volna másképp, amin már nem lehet segíteni. Isten viszont szereti a barázdált arcunkat is.
Szeretettel: Rita
Kedves Rita!
Igen, Isten meghallgat bennünket. Jézust azért küldte, és halt kereszthalált, hogy nekünk már ne a bűneink miatt kelljen meghalnunk.
Az öreg kornak is vannak szépségei bizonyára. Minden napban lehet találni valami örömet, valami szépet. Természetes, hogy visszanézve sok-sok dolgot másként látunk… de a visszatekintés is rejthet örömteli pillanatokat.
Köszönöm, hogy gondolataid megosztottad versem kapcsán.
Vox
Kedves Vox_humana! Nehéz szavakba önteni azt az érzést és meglepetést amit e vers számomra okozott. Éppen dolgozok valamin és minden egyes sora illik abba ami a fejembe jár. Köszönöm az élményt. Ebben a pár sorban, több érzés tapasztalat meg filozofia van mint sokak egész életművében.
Tisztelettel: Iblisz
Kedves Iblisz!
Köszönöm, hogy nem csupán a sorokat olvastad, mögé láttál, átérezted. Pillanatkép… de benne van az egész eddigi életem. A fájdalmas és az örömteli pillanatok, amelyek bevésődnek a lélekbe.
Számomra kedves, érző véleményed szerzett meglepetést. Ritkán adatik meg, hogy azonosulni tudnak az olvasók egy-egy leírt érzéssel.
Szeretettel: Vox